Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/1 (Szombathely, 2011)
KÖNYVESPOLC - Horváth Sándor: Pomurje, 1914–1920. Zbonik radova
A kötetet monográfiaként aposztrofáló előszóban azt olvashatjuk, hogy ,/l szerző a nemesi község életét nem elszigetelten, hanem az országos és regionális történelem eseményeibe ágyazva mutatja be”. Ehhez képest a szerző a szentistváni államszervezés egyik kuriózumának történetét, vagy a Rákóczi szabadságharc helyi eseményeit néhány mondattal elintézi. A helytörténeti munkák készítésénél a szerző szíve joga eldönteni, hogy milyen súlypontok köré csoportosítja mondanivalóját, de úgy ítéljük meg, hogy Nemeskeresztúr évszázadaiban ezek az időszakok fontos momentumok voltak. Számunkra a legnagyobb hiányérzetet mégsem a máshonnan is megismerhető történelmi konstrukciók, vagy események kimaradása, hanem az emberek, a privát emlékezések, a falu történetét a helyben megélő személyek élményeinek hiátusa okozta. Az „oral history” minden kornak, de a diktatúrák idejének talán legfontosabb forrása. Egyszerűen érthetetlen, hogy a szerző miért hagyta kiaknázatlanul ezt a lehetőséget. Az egyházi iskolák államosítását például az „... óriási felháborodást váltott ki a faluban” félmondattal intézi el. Nagy kár, hogy a kisnemesek, a világháborús áldozatok, a plébánosok, a tanítók vagy a tsz. szeivezés tárgyalásakor csak a legritkább esetekben lép túl a nevek felsorolásának szintjén. Hiába olvassuk végig a mégoly korrektül közreadott forrásokat, a nevek mögött álló embereket nem ismerhetjük meg. Éppen azt nem derül ki, amiért a könyvet kézbe vettük: mitől Nemeskeresztúr Nemeskeresztúr? FEISZT GYÖRGY POMURJE, 1914-1920. ZBORNIK RADOVA (Glavni i odgovovni ured. Branimir Bunjac. Mura mente, 1914-1920. Szöveggyűjtemény. Fő- és Jel. szerte. Branimir Bunjac. Cakovec, 2011. 291 p.) 16 dolgozatból 15 két nyelven: horvátul-magyarul, szlovénül-magyarul, ma- gyarul-horvátul, mindegyik rövid angol rezümével Egy olyan különleges kiadványt vehetünk kézbe, amelyet a kötet címével azonos nemzetközi konferencián már forgathattak az érdeklődők. A tudományos tanácskozást 2011. január 7-én és 8-án rendezték Csáktornyán (ma: Cakovec, Horvátország), ahol - egy kivétellel - minden szerző személyesen foglalhatta össze kutatási eredményeit. Mivel már a cím magyar változatával gond van, nyomban a bemutatás elején szólnunk kell a kötet fordításairól. A szlovén-magyar, magyar-szlovén átültetések jók. Nincs bajunk a magyarról horvátra fordított szövegekkel sem. A horvátról magyarított dolgozatokban azonban hemzsegnek a hibák. Ezek néha csupán megmosolyogtatni való tükörfordítások, máskor viszont 69