Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/1 (Szombathely, 2011)

ADATTÁR - Bartos Róbert: Rontás és gyógyítás, boszorkányság a felsőlendvai szlovéneknél a 18. századvégén, egy tanúkihallgatás alapján

Első bizonyság Horváth János, Fölsőlendvárul, ezen tekintetes nemes Vas vármegyében lévőbül való, gróf fogarasföldi Nádasdy Mihály őexcellentiája jobbágya, 38 esztendős, pápista, le tett hüte után vallja

[az elsőre]111 Az kérdésben lévő s mastanában felsőlendvai várban vason tartóztatott Horváth Mihály feleségét, Siphics Margit rab személyt egy helységekben való lakásábul és legközelebb lévő szomszédságábul igen jól isméri, ahonnand

[a másodikra] le tett hite után vallja, hogy fenyegetéseit az írt rab személynek nem csak maga tulajdon füleivel hallotta ilyképpen lenni: „várgy, várgy, ezt meg fogod bánni", avagy is tót nyelven: „csakai, csakai ton bus zsalüvan", ahonnand is a szegén édes atyjával, Horváth Miklóssal történt azelőtt hét esztendőkkel, hogy írt atyja az házi kerten keresztül menő gyalogutat, ahová ugyan az vasan lévő rab személy is a kútra vízért szokott járni, ágokkal és tüskés vesszőkkel az járást, mellyékessen azért, hogy kaszállójára bellebb ne járnának. kirakta, történt rajta az rab személynek fenyegetéssé, amint másoktul hallotta a tanú, azt azért nyilván is vallja, hogy ezen eset után egy holnap múlva írt édes atyja, Horváth Miklós sénlődő nyavalában annyira esett, hogy egy nyomát sem mehetett, láboi iszonyúképpen megdagadtak, úgyannyira, hogy talpai magátul fölrepedeztek, és tulajdon szemeivel látta is, hogy abbul eleven vörös hangyátok hullottak ki legyenek, de ez Isteniül, ördögiül avagy emberiül

55

A tanúkihallgatási jegyzőkönyv, részlete