Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/2 (Szombathely, 2010)
ADATTÁR - Horváth József: „Monumentális épületeink egyik legszebbike” – Adalékok a szombathelyi Szakács-palota első korszakához, 1893–1915
gyös utca 27. szám alatti Bossányi József-féle ház megvételéről,1*’ amelyet az érdekeltség 17.000 forintért vásárolt meg.17 Közbevetőleg, 1892. júliusban Szakács Manót beválasztották abba a kilenctagú végrehajtó bizottságba, amelyet az utcafejlesztési érdekeltség Eredits Ferenc elnöklete alatt a további intézkedések foganatosítása végett küldött ki.18 A fentebb említett, korábban megvásárolt épületek közül 1892. augusztusban a Bossányi-ház,10 majd 1893. májusban pedig a Braun-ház került lebontásra,20 így a két épület szanálásával most már lehetővé vált a két új utca megnyitása. Időközben az 1893. április 13-ai városi közgyűlés határozatot hozott az utcafejlesztési érdekeltség végrehajtó bizottságának - az érdekelt telektulajdonosok bevonásával - társulattá való átalakításáról.'1 Ugyanekkor a közgyűlés arról is határozott, hogy a megnyitandó új utcákban az építési engedélyeket a városi tanács 3 éven át a megalakítandó társulat. - nem kötelező érvényű - véleményének kikérése mellett adja ki.22 E közgyűlési határozat értelmében május 7-én 15 taggal és 15.937 forint alaptőkével megalakult a Szombathelyi Utcanyitási és Rendezési Társulat. Elnökévé Károlyi Antal alispánt, igazgatósági tagokká Nagy Jenőt, Wälder Alajost, Trümmer Jánost és Szakács Manót választották meg.23 Erre az időre már lebontásra ítéltetett az ódon, földszintes Szakács-ház. Szakács Manó az ennek helyére emelendő, kétemeletes dekoratív, palotaszerű építmény terveinek elkészítésével Rauscher Miksát bízta meg.24 Dr. Szakács június 17-én nyújtotta be az építési engedély kérelmet,25 és hamarosan kipattant a már előbb jelzett kínos meglepetés. Ugyanis az engedélyezési ügyekben érdemileg eljáró Szépítő Bizottság 1893. július 25-én kelt véleményező jelentésében megállapította, hogy a benyújtott építési tervek nem a már említett, 1890. november 18-ai közgyűlési határozattal jóváhagyott utcanyitási teivezetnek megfelelően készült s emiatt a bizottság az építési engedélyt csak tervmódosítás esetén véleményezheti megadhatónak.20 Ezzel másfél hónapos procedúra vette kezdetét, amely az alábbiakban röviden így összegezhető. Szakács Manó már aznap(!), július 25-én megsürgette az ügyet azzal az indokkal, hogyha már „óriási anyagi áldozattal a város szépítésének céljából”27 építkezik, akkor a város tekintse feladatának az „adófizető polgárok építkezési kedvét és hajlandóságát ébresztve azoknak egyúttal a város szépítésére irányuló törekvéseit istápolni." 28 Mivel az utcanyitási társulatot az 1893. április 13-ai képviselő-testületi határozat az új utcákban kiadandó építési engedélyek véleményezésére jogosította fel, így az úgy véleményalkotásra e testület elé került. Az Utcanyitási és Rendezési Társulat igazgatósága 1893. július 29-én ült össze, hogy kialakítsa állásfoglalását Szakács Manó építési ügyéről. A grémium elöljáróban elismerte, hogy a bonyodalmat az utcanyitási érdekeltség részéről a tervezés során elkövetett - az alábbiakban kiderülő - melléfogás idézte elő. Mivel az érdekeltség téves méretadattal benyújtott utcaszabályozási terve elfogadásra került a már jelzett 1890. november 18-ai városi közgyűlésen, emiatt a társulat igazgatósága a hiba helyrehozatala céljából rendkívüli közgyűlés összehívására tett javaslatot. A testület indítványát a következőképpen indokolta: Az utcanyitási érdekeltség annak idején a leendő Király utca szélességének megállapítására 58