Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/2 (Szombathely, 2010)
ADATTÁR - Horváth József: „Monumentális épületeink egyik legszebbike” – Adalékok a szombathelyi Szakács-palota első korszakához, 1893–1915
tett javaslatában az utcatérbe eső területet a valóságosnál szélesebbnek vélte, s e feltételezés alapján szabta meg az 1890. november 18-ai közgyűlés az új utca bevezető - a leendő Szakács-ház előtti - szakaszának szélességét 15 méterben. Csakhogy a tervezett Király utca Gyöngyös utcai (ma: Fő téri) becsatlakozási pontján álló ház lebontásakor utcatéi'ré vált házhely szélessége nem a feltételezett 13,6 m volt, hanem csak 11,6 m-t tett ki. E tévedés miatt Szakács Manótól nem követelhető meg, hogy telkéből az utcatérbe a már biztosítotton túli területet átengedjen, mert ez esetben meghiúsulna tervezett építkezése. Az állásfoglalás indoklásképpen továbbá kiemelte: „Minthogy dtr. Szakács Manó oly palotaszerű épületet tervez, mely ha létrejön, monumentális épületeink egyik legszebbike lesz és a város emelésére nagy befolyást gyakorol s ezen építkezési törekvését gyámolítani a közérdek követelményének s annak akadályozását székvárosunk fejlődése szempontjából alig helyrehozható hibának tartanák”.*'' Az indítvány tekintettel a „tervezett nagyszerű építkezésre".'10 javasolja, hogy az épít ési engedély kiadását megakadályozó, közgyúlésileg az új útvonal bevezető szakaszára előírt 15 m utcaszélességet újabb közgyűlési határozattal a tényleges állapotnak megfelelően helyesbítse azzal a kikötéssel, hogy dr. Szakács az építkezést 1894 végéig befejezni tartozik, ellenkező esetben a számára adandó utcaszélességet módosító kedvezmény érvényét veszti.'” A fenti állásfoglalás határozati javaslatként került az e tárgyban tartott 1893. augusztus 14-ei rendkívüli közgyűlés elé. A képviselő testület hatályon kívül helyezte a nyitandó (Király) utca bevezető szakaszának 15 m szélességét előíró 1890. november 18-ai közgyűlési határozatot azzal a mái' ismert feltétellel, hogy dr. Szakács 1894 végéig házát felépíteni tartozik.3' Miután a határozat 15 napos közszemlére tételének ideje alatt fellebbezés nem érkezett be, Szombathely város Építő Bizottsága 1893. szeptember 5-ei kelettel a tervet már nem kifogásolva, az építkezést megengedhetőnek véleményezte.'” Rögtön másnap, szeptember 6-án az építési engedély meg is született. ” Zárásként idevonatkozóan megjegyezhető, hogy nagy7 valószínűséggel Szakács Manó építkezési tervének kedvező kimenetelét nagyban előmozdította az ügyben eljáró sógora, Ehen Gyula.'” SZAKÁCS-PALOTA Az építési engedélyezés körüli, fentebb vázolt bonyodalom okozta időveszteség következtében Szakács Manó eredeti elképzelése szerint az épület 1893-ban nem keiüllietett tető alá.'!<’ A bokrétaünnepre majd 1894. július 7-én került sor17 és decemberre a palota kivitelezése már olyan stádiumba jutott, hogy hozzá lehetett fogni vendéglátó funkciójának kialakításához. Az épület bérbe adott egész földszintjén a Gyöngyös utca 32. (ma: Fő tér 33.) szám alól ide átköltözött Kovácsféle „Sabaria” kávéház rendezkedett be, amely szintén ugyanezen név alatt december 23-án nyűt meg.38 Az üzletvitel bel viszonyát tekintve, iparíízési jogosultsággal Kovács .lakaimé, született S(z)eidler Anna (Nanette) rendelkezett, mellette félje üzletvezetőként szelepeit.30 Az első és második emeleti hotel részleg 32 szobáját, valamint a ház Király utcai frontjának első emeletén lévő nagyméretű lakást pedig a Sabaria vendégfogadót üzemeltető Hainzmann János bérelte ki .40 59
