Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/2 (Szombathely, 2010)

ADATTÁR - Kelemen Attila György: Adatok a Szombathelyi Pohl E. és Fiai Gépgyár történetéhez, 1856–1931

stagnálása miatt az ebből élő lakosság egy része vármegyén kívüli gazdaságokban vállalt munkával igyekezett saját létfenntartásáról gondoskodni.4

Ilyen előzmények után Vas vármegyében különösen indokolt volt a gazdasági eltartóképesség fokozása. Ez a feladat egy szélesebb körű iparra várt, azon belül is a gyáripari szintet elérő üzemekre. A gépipar első ilyen létesítménye Szombathelyen a Mayer Motorgyár, amelyet 1850-ben Mayer Enoch alapított. Ez a gyár eleinte gépjavító műhelyként üzemelt, majd egyre bővült az előállított gépek listája. Csaknem ugyanazokkal a termékekkel foglalkoztak, mint a nagy konkurens, a Pohl E. és Fiai Gazdasági Gépgyár, amelyet Pohl Emil hozott létre 1856- ban. A Mayer Gépgyár 1910-ig 3800 benzinmotort készített és értékesített.”

A Mayer és a Pohl gépgyár fejlettség terén is alig tért el egymástól, ez a hasonlóság a két gyárat piaci versenyre ösztönözte. Mellettük a 20. század elejére vármegveszerte több gazdasági- és motorgépgyárat is létesítettek, amelyek már az 1903. évi szombathelyi iparkiállításon is bemutatkoztak. Ezek közé tartozott Szombathelyen Juhász András gőzmotorgyára; Sárváron Fleischmann Simon, Kosztolicz Izrael, Kerschbaum Ferenc és Fiai gazdasági gépgyára, valamint Pajha János csehimindszenti cséplőgépgyára.1'

A Pohl Gépgyárral egy olyan jelentős üzeme volt Szombathelynek, amely erősen befolyásolta a város fejlődési menetét, modernizálását. Emellett nemcsak regionális, hanem országos és európai szintű piaccal is rendelkezett.

A gyáralapító Pohl Emil a poroszországi Lewinben született 1807-ben. 1848-ban fejezte be mechanikai tanulmányait Frankenstein Róbertnél, majd Chemnitzben 1851-ben mérnöki oklevelet kapott. Gyakorlati tudását Németország legnagyobb gyáraiban fejlesztette. 1856-ban alapította soproni műhelyét, de ez a vállalkozása nem sikerült. Ugyanebben az évben Szombathelyre költözött és létrehozta a város első és legnagyobb vasgyárának alapjait.7 A telephely földrajzi helyének jellege piaci szempontból ellentmondásosnak mondható, hiszen a szomszédos osztrák tartomány konkurenciát jelentett, de Ausztria közelsége magában rejtette a kecsegtető nyugat-európai piacot is. Mindemellett a szombathelyi illetőségű Pohl család számára kedvezett a helyi telkek birtoklása. A telephely a korabeli Mező utca, Kórház utca és a Kálvária utca által határolt területen helyezkedett el, majd bővítések során az Esze Tamás utcai telep is a gyárhoz került.s

A kezdetben csak javítóműhelyként üzemelő gyár minden állami vagy városi támogatás nélkül működött a gyáralapító igazgatása idején. Hitelkerettel csupán 1897-től tudott élni a gyár, amikor megalakult a szombathelyi Mező- gazdasági Takarék és Hitelbank, ahol Pohl Sándor igazgatósági tagként tevékenykedett. Későbbiekben e bank jogutódja, a Vasmegyei Mezőgazdasági Takarékpénztár Rt. fő hitelezője maradt a gyárnak. Alapításától kezdve a gyár császári és királyi országos szabadalmi címet kapott a termékek előállítására.

A gépgyár a kezdetekkor az alábbi helyiségekkel rendelkezett: állandó gépraktár, általános vasanyag raktárak; kovácsműhely hat sajtolóval, lakatos-, felszerelő-, vasesztergályos-, asztalos- (külön a gazdasági gépek és a malomasztalosok számára), bognár- és festőműhely. 1880-as években egy mintaöntvény29