Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/2 (Szombathely, 2010)

ADATTÁR - Kelemen Attila György: Adatok a Szombathelyi Pohl E. és Fiai Gépgyár történetéhez, 1856–1931

raktárral és egy fémöntődével bővült a gyár, miután vas- és fémöntéssel is széle­sítették a munkakapacitást. A Kárpáti-féle monográfia szerint az öntöde üzembe helyezése után 4500 métermázsa vasanyagot és 3000 métermázsa faanyagot dolgoztak fel évente. Fő energiaforrásként egy 20 lóerős stabil gőzgép működött. Kivételes esetekben - ünnepnapokon, munkaidőn tűi - egy 10 lóerős álló reserv gőzgép üzemelt. Ezek a gépek évi 3600 métermázsa szenet fogyasztottak.9 A gyáralapító 1895. március 30-ai10 halála után két fia, Pohl Sándor és if­jabb Polli Emil vette át a cég irányítását. Sándor már tanulóévei alatt bejálla Európát, amely során elleste a vasgyártás titkait. Később a gyár kereskedel­mi vezetője lett, testvére pedig a cég műszaki ügyeit intézte. A 19. század végére a gépgyárnak a híre nem csupán Angliáig terjedt, hanem az Amerikai Egyesült Államokból is érkeztek megrendelések. A testvérek folytatták apjuk kezdeményezéseit: részt vettek a monarchia területén rendezett iparkiállításo­kon, bővítették a gyár műhelyeit, kiszélesítették a legyártott termékeik skáláját. Pohl testvérek a közéletben is megálltak a helyüket: míg Emil a 120 szombat- helyi városatya egyike volt, addig Sándor az 1903-ban alapított Szombathelyi Iparos Kör elnöki posztját töltötte 1912 és 1921 között, illetve a Szombathelyi Önkéntes Tűzoltó és Mentőegylet elnöki teendőit látta el 1919-től 1921-ig. Emellett a Mezőgazdasági Takarék- és Hitelbankban 1897-től igazgatósági tag­ként is dolgozott. Sándort - minden jó és nemes közügy támogatóját és a gép­gyártás fáradhatatlan emberét - Ferenc József, a nevét viselő rend lovagke­resztjével tüntette ki.11 Egykoron Szombathely városa utcát is nevezett cl róla, amely később az utcák átkeresztelésével homályba merült. Az ő nevével látták el az egykori Pohl gépgyár bejárata felöli Mező, avagy a mai Géfin Gyula utcát. 1925 és 1936 között viselte a nevét ez az utca, majd 1936-tól 1946-ig a mai Esze Tamás utca tartotta emlékben a gépgyáros nevét.12 1908-ban ifjabb Pohl Emil kilépett a gyár kötelékeiből, ettől kezdve Sán­dor vezette az üzemet mint egyedüli tulajdonos, egészen haláláig, 1921. ápri­lis 29-ig.1,1 Egyedül azonban nem tudta ellátni a cég irányítását, ezért külön cégvezetőkre támaszkodott, Paidovits Ágoston és Alexander Gyula személyé­ben. Pohl Sándor halála után 6 éven át Paidovits Ágoston és Pohl Sándor öz­vegye - született Ettingshausen Laura - vették át a cég igazgatását. 1923 után a még mindig Pohl E. és Fiai néven szereplő üzem betéti társasággá tör­tént átalakulásának a bejegyzésére nyújtottak be kérvényt a szombathelyi Kirá­lyi Törvényszékhez. Az iratok szerint két beltagot neveztek meg: Pohl Emil és özvegy Pohl Sándomé. Mellettük öt kültag segédkezett a cég irányításában: dr. Szemző Sándor ügyvéd, Alexander Gyula cégvezető, Ettigshausen Károly gyári tisztviselő, Reményi Armin gyári igazgató és Paulovits Ágoston.1* A gépgyár fejlődését fokozatos létszámbővítések is kísérték. Ahogy a telep­hely területét és a foglalkoztatott munkások számát növelték a gyár életének első 50 évében, úgy az előállított termékek, berendezések száma is bővült. Uj termékek, berendezések tervezéséhez, összeszereléséhez új műhelyekre, raktárakra volt szükség. Alapvetően dyen új műhely lett a turbinaszerelde, a hen- gerrovátkoló- és a malomasztalosműhely. Mindemellett a régi műhelycsarnokokat 30

Next

/
Thumbnails
Contents