Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/3 (Szombathely, 2009)
Gróf László: 200 éve hunyt el Kenedics József (1756–1809) geometra, az első nyomtatott Vas vármegyei közigazgatási és a szombathelyi egyházmegyei térkép alkotója
dopia” című - azóta elveszett - Magyarország térképét3 és itt alkotta meg híres aranyozott réz kompendiumát 1481-ben Hans Dom (1425 körül - 1509 után), szászországi származású dominikánus szerzetes, amelyet most az oxfordi Tudománytörténeti Múzeumban őriznek. A magyar kartográfia büszkesége, a Kultúrális Világörökség részévé nyilvánított „Tabula Hungáriáé”, Lázár deák Magyarországot ábrázoló térképe a Dózsa György vezette jobbágyfelkelés idején készült el, amikoris „coloni et pastores tumultuabäntur”, azaz a jobbágyok és pásztorok lázadoztak.4 A térkép kézirata csodával határos módon átvészelve a mohácsi sorsdöntő csata- vesztést, 1528-ban jelent meg nyomtatásban, Ingolstadtban. Ily ígéretes kezdetek után aztán, úgyszólván, minden kartográfiai tevékenység megszűnt a Kárpát-medence területén. Külföldi kiadók Lázárt - és egymást - másolva adták ki térképeiket a harctérré változott országról, s csak a törökök kiűzetése után indulhatott be ismét a térképezés Magyarországon. Először Luigi Ferdinando Marsigli (1658-1730) és Johann Christoph Müller (1673-1721) művei jelentek meg, majd a Selmecbányái (ma: Banska Stiavnica, Szlovákia) Bányatisztképző Intézet, a Bergschule 1735. évi alapítása után már képzett mérnökök végeztek földmérési munkálatokat. 1763-tól a szempci (ma: Senec, Szlovákia) Institutum Oeconomicumból, valamint az 1782-ben létrehozott budai Institutum Geometricumból kerültek ki tanult geodéták.5 Nem ezt az utat követte Kenedics József, aki 1756. január 1-jén született Üllőn, Pest vármegyében. A földmérői és térképészeti ismereteket 3 éves gyakornoki munkával szerezte meg. Ez után további 3 évet a pápai és a nagy- jenői (ma: Tüskevár) kolostorok birtokain töltött, ahol az úrbérrendezéshez kapcsolódó földkiméréseket végzett. Vas vármegyei kinevezését és 1777-ben letett hivatali esküjét követően Szombathelyen telepedett le, ahol először kinevezett földmérőként és vármegyei mérnökként, majd a vármegye hites geo- metrájaként tevékenykedett.6 VAS VÁRMEGYE KÖZIGAZGATÁSI TÉRKÉPE, 1785 Vas vármegye közgyűlése 1783-ban megbízást adott Kenedics részére, hogy egyéb teendői mellett készítse el a vármegye részletes térképét.7 1 évvel később már végzett is a nagy munkával, hiszen 1784-ben napidíjat kapott egy Bécsbe tett útjáért,8 amikor minden valószínűség szerint a térkép kéziratát vitte magával Johann Emst Mansfeld (1739-1796) metszőhöz, aki aztán azt rézbe metszette. Magyarországon még a 18. század második felében sem volt mester, aki ezt a bonyolult munkát el tudta volna végezni, s mint ismeretes, Bőd Péter (1712-1769), a magyarigeni (ma: Ighiu, Románia) tudós tisztele- tes is Bázelben volt kénytelen megjelentetni 1760-ban „Az Isten vitézkedő Anyaszentegyháza Históriája” című könyvét, mivel az ahhoz csatolt térképek metszéséhez nem talált mestert.9 A kitűnő, részleteiben és tartalmában korát megelőző nagyméretű (892 x 972 mm), és nagy méretarányú (1:116 000) térkép - Magyarország összes vármegyéit megelőzve - 1785-ben jelent meg.10 6
