Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/3 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Pál Ferenc: A katolikus reneszánsz előhangja: katolikus egyesületek, társaságok Vas vármegyében, 1867–1914

előrelépés. A leányvédő egyesület ebben az időben csatlakozott az országos Nővédő Egyesülethez.

Boda János alelnök a nagyszabású cikkben ecsetelte az otthon előnyeit. Kettős célt fogalmazott meg: erkölcsös leányok nevelését, valamint a cselédviszonyok enyhítését. Ekkor hozta nyilvánosságra, hogy az otthon vezetését az egylet apácákra bízná, nevezetesen az Irgalmas rendi nővérekre.56

Az ügyben, 1909-ben végre komoly előrelépés történt. A püspök - István Vilmos - közgyűlésükön 5209 koronát, valamint Operint utcai házának egyik szárnyát ajánlotta fel az otthon számára, ehhez még Boda János is tett egy kevés pénzösszeget, így már csak engedélyeztetni kellett a várossal a cselédotthon működésének megindulását.57 A város vezetésének nyolc képviselője megfellebbezte a képviselő-testület döntését az engedélyeztetéssel kapcsolatban. Érveik részben gazdasági, részben elvi megfontolásokat takartak. Gazdasági negatívumként azt hozták fel, hogy az otthon, tulajdonképpen cselédközvetítőként kíván működni, ha pedig így tesz, konkurenciát jelent a többi cselédközvetítő számára. Az elvi kifogás pedig abból állt, hogy nem tartották helyénvalónak, hogy szociális és gazdasági intézmények felekezeti kézben legyenek.08 Az ügybe belekeveredett a szombathelyi szabadkőműves páholy, az Ébredés is.°° Végül Brenner Tóbiás határozott fellépésének köszönhetően, a cselédotthon ügyét a képviselő-testület, három szavazat ellenében elfogadta.60

Katolikus női jótékonysági egylet Szombathelyen kívül még Pinkafőn, illetve Kőszegen hallatott magáról. Mindkét egylet fő tevékenysége különféle bálok, ünnepségek megszervezése, s az ebből származó bevételeik szétosztására szorítkozott.61

KULTURÁLIS ÉS ÖNKÉPZŐ EGYESÜLETEK

A papság a keresztény kultúra teijesztése, az erkölcsös szórakozás és a művelődés teijesztése miatt támogatta, néha anyagilag, gyakrabban pedig erkölcsileg, a különböző keresztény szellemiségű, kulturális-művelődési egyletek alapítását.

A vármegyében a leginkább támogatott ilyen jellegű társulás a szemináriumi papság Szent Ágoston Egylete volt. Ez 1861-ban alakult, eredetileg azzal az elhatározással, hogy Veinhofer József“ pinkafői plébános német nyelvű prédikációit magyarra fordítsák.65 Később heti rendszerességgel esténként fél hét, és fél nyolc közt gyűltek össze a kispapok. Az összejövetelekre meghívták a Szombathelyi Katolikus Főgimnázium negyedéves diákjait is hallgatóságnak.64

Összejöveteleik legfőbb céljának a papnövendékek retorikai készségének növelése tekinthető. Az egyesület 1875 és 1887 között válságos időszakot élt át, különböző belső ellentétek miatt. 1887-től fviszont folyamatos lett a munkája.65 Működése abból állt, hogy az elnökség pályázatokat írt ki, s a pályamunkákat a szeminárium tanárai elbírálták, az elnökség pedig egy bizonyos mértékű pénzjutalmat osztott ki a nyertesek között. 1897-ben a következő pályamunkák érkeztek be: A század végén egy képes sorozat korunk hihetetlen eszméiből (fordítás) Szakovits József; Egy kép (rajz), Bassa Iván; Püspöki beszédek, felolvasások (elmélkedés) Geiszlinger Béla.66 A kínálat meglepően sokoldalú, azonban a mun60