Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/3 (Szombathely, 2009)
ADATTÁR - Pál Ferenc: A katolikus reneszánsz előhangja: katolikus egyesületek, társaságok Vas vármegyében, 1867–1914
Kicsit később indult az arisztokrata, nagypolgári hölgyek alapította Szent Erzsébet Egyesület. Az alapgondolat Puteani Vilma37 bárónőtől származott, aki társaival angolul kívánt tanulni, ezért közösen egyfajta tanulócsoportot hoztak létre. Itt született meg az egyesület megalapításának igénye. A tényleges megalakulásra 1898-ban került sor, célként „a szükségletet szenvedő elhagyott családokon, valamint a magányosan álló szegényeken”38 való segítést fogalmazták meg. Világi elnök a bárónő lett, az egyházi pedig Tóth József kanonok, székesegyházi plébános. A szervezet 1900-ban 27 főt rendes, azaz állandó segélyben, 15 főt pedig rendkívüli támogatásban részesített.30 Ekkor viszont már új vezetőség állt fel, Ambrózy Teréziával401 az élen. Neve a Szombathely egyháztörténetével foglalkozók számára a szalézi rend letelepítésében vállalt adományairól és munkája kapcsán ismerős. Tóth József, Ambrózy Terézt ekkor már alelnökiként segítette. A Szent Erzsébet Egyesület bevételét a 105 tagtól 830.000 korona tagsági díj, illetve 322 korona 85 fillér adomány tette ki.41 1903-ban újabb váltás történt az egyesület vezetésében. Ekkor Ambrózy grófnő már csak alelnök, Tóth József igazgató, az elnök pedig Bezerédj Istvánná,42 az akkori alispán felesége lett. Egy 1903. évi cikkből kiderül, hogy az egyesület nem csak karitatív, hanem egyfajta evangelizációs munkát is végzett. A tagok és a segélyezettek együtt ünnepelték Szent Erzsébet, a Szent Szív, valamint karácsony ünnepét. Ezeken az alkalmakon közösen részt vettek a szentmisén, majd pedig szentáldozáshoz járultak. Karácsonykor az egyesület kisebb műsorral kedveskedett a támogatóknak és a támogatottaknak. 1903-ban egyesületnek már csak 20 tagja volt, de tagsági díjaik hiányát István Vilmos43 megyéspüspök 300 koronás adománya valamelyest enyhítette. Ennek köszönhető, hogy ebben az évben is 23 családot és 27 egyedül élőt segélyeztek, döntő részben téli meleg ruhával. Az egyesület egy árva kislányt a pinkafői irgalmas nővérek iskolájában taníttatott.44 1908-ben újból Ambrózy grófnő elnökölt, mellette pedig Tóth József találjuk. Ebben az évben 40 munkaképtelen, beteg nőt segélyeztek, s 12 családot részesítettek állandó támogatásban. A Szent Szív és Szent Erzsébet napját élelmiszerosztással ünnepelték meg. Havonként hat szegényt láttak el utalvánnyal, télvíz idején pedig fejenként 5 öl tűzifával.45 A két egyesület tulajdonképpen csak bizonyos társadalmi csoportok karitatív testületéi voltak. A Szent Vince Egyesület tagjai döntően a papok közül kerültek ki, míg a Szent Erzsébet Egyesület a nők közül verbuválta tagságát. Látható, hogy a hölgyek - valószínűleg nagyobb létszámuk, s vagyonuk miatt - majdnem dupla annyi szegényt tudtak istápolni, mint az atyák. Közös tulajdonsága mindkét egyletnek, a hasonlóság az 1930-ban megalakult Egri vagy Magyar Norma intézményéhez. Ott sem pénzt adtak a szegényeknek a tagok, hanem ruhát, élelmiszert, tankönyvet, kinek mi szükségeltetett. Vas vármegyében a két fent említett egyesületeken kívül működött még egy jelentős katolikus szociális segélyező egyesület, amely tidajdonképpen az önsegélyező típusba sorolható. Ez a Szombathelyi Egyházmegyei Papok 58
