Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/3 (Szombathely, 2009)
ADATTÁR - Takács József: Sándor Ferenc (1859–1925) könnendi toronyórás élete és művei
hogy inkább tévedésbe hozott bennünket az idő felől. Javíttattuk sokszor. Költöttünk rá igen sokat. Végre is felmondta a szolgálatot, s mi úgy voltunk, mint a vak ember: csak tapogatóztunk az idő körül. Több év telt így el, hogy toronyóra nélkül voltunk, s már-már egészen beletörődtünk a sok visszásságba, amibe a toronyóra hiánya sodort bennünket. Sokáig nem vettünk új toronyórát, mert féltünk a költségtől."10 A nagyközség képviselő-testülete 1894. február 9-én határozta el, hogy közköltségen állíttat fel új toronyórát a Szent Kereszt-templom tornyába.80 Ezen szándékukról már korábban tájékoztatták a vasvári rendház elöljáróját, Flöss Konstantin vikáriust, aki január 6-án aláírt egy nyilatkozatot, amelyben „kötelezi magát és utódait arra, hogy az órát mindig rendben felfogja huzatai, hálából azért, mert a város [értsd: nagyközség] csupán polgár társadalmának megterheltetésével állíttatja fel az értékes toronyórát. ”81 A közgyűlés Mester József községbírót bízta meg a szerződés megkötésével, amelyre közel 1 hónappal az óra felállítása után került sor. Miként arról a helyi sajtó június 17-én beszámolt: Sándor Ferenc már elkészítette a „megrendelt óra gépezetet, s azt a jövő héten fogja behelyezni",88 miután az öt új harang már fent lesz a toronyban. (A harangszentelést aznap végezte Hidasy Kornél szombathelyi megyéspüspök.) Az 1894. július 17-én keltezett szerződés8,1 szerint Sándor Ferencet az óra elkészítéséért és felállításáért 550 forint illette meg. Ebből az összegből az óra átvétele alkalmával átadtak neki 100-at, továbbá 50 forint fejében megkapta a régi toronyórát összes szerelvényével együtt. A fennmaradó járandóságát évi 6%-os kamattal emelt 100 forintos részletekben fizették neki. 1896. november 6-án, az óra mintegy' két és fél éves hibátlan működését követően Glasics Egyed plébániai kormányzó levélben fejezte ki a zárda és a lakosság köszönetét a „toronyóramester Urnák" M „Mondhatjuk - írta egyebek közt - hogy megelevenült községünk azáltal, hogy most egy szabályosan járó óragép mozog a toronyban.. A85 A levél záró mondata így hangzott: „... kívánjuk, hogy az Ön kitűnő képessége - az Ön nagy szerénysége mellett is - mennél nagyobb tért nyerjen, s Önnek jeles müvei mennél több községben hirdessék a magyar iparnak dicsőségét.”86 A Sándor Ferenc élete folyamán készített és szállított 50 db toronyóra közül a Kőszegre kerülő váltotta ki a legnagyobb figyelmet. A város központjában mintegy 2 év alatt felépített, s 1893-ban már harangokkal, sőt 1894 tavaszán orogonával is ellátott Jézus Szíve-templom felszentelésére úgy került sor 1894. szeptember 23-án, hogy az 57 m magas toronyban még nem volt óra. Az egyház ekkortájt léphetett kapcsolatba Sándor Ferenccel, aki a „kőszegi új rfómai] /c[atolikus] plébánia szentegyháza tornyában felállítandó új toronyórához”87 összeállított költségvetését november vége felé mutatta be Major János prépostplébánosnak. 0 november 29-én - csekély kiegészítéssel - elfogadta azt. A három oldal terjedelmű dokumentum egy olyan óraműre vonatkozott, amelyet Sándor Ferenc addigi önálló ipargyakorlása folyamán 47
