Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/3 (Szombathely, 2009)
ADATTÁR - Takács József: Sándor Ferenc (1859–1925) könnendi toronyórás élete és művei
még soha nem állított elő. Különlegessége abban rejlett, bogy olyan ismétlőszerkezetű ütőművel rendelkezett, amely az ismétlést csak éjjel végezte, negyedóránként, de szükség esetén az óra kezelője átállíthatta nappali ismétlésre, vagy közönséges óraverésre is.28 A leírásban az óraszerkezet 53x145x62 cm befoglaló méretű vázának (,,keret”-ének) és a fogaskerekeknek kovácsoltvasból való kivitele,29 továbbá az esztergált tengelyvégek, s a harangérc csapágyak, a szegecsjáratként említett ollójárat alkalmazása a fentebb már idézett üzleti nyomtatványban említettekkel egyezik. Az óra ára helyszínre történő szállítással és felszereléssel együtt 890 forintot tett ki, amelynek kifizetése - a kezességül hátrahagyandó 100 forint kivételével - a szerkezet felállítása és működésbe hozatala után vált esedékessé. Az óra minőségéért és pontos járásáért készítője 5 évi jótállást vállalt. Sándor Ferenc vállalta, sőt önmaga kötelességül szabta, hogy az órát saját költségén az 1896. évi Ezredéves Országos Kiállításon működés közben bemutatja. A Kőszeg és Vidéke című hetilap már a kiállítás megnyitását követő napon hírül adta, hogy „ Új toronyóránkat készítője, Sándor Ferenc körmendi toronyóramester a millenáris kiállításon fölállította s egész nyáron át folyton működésben lesz. A kik látták ezt a mi új óránkat, azt mondják, hogy az valóságos remek mű, mely éjjel minden negyed órában ismétli egy harmadik harangon az elmúlt egész órákat."30 A „remek”-en kívül még további két toronyórát is bemutatott Sándor Ferenc. A kiállítás október 31-ig volt nyitva a látogatók előtt. A megrendelt toronyóra az ezt követő második héten érkezett meg Kőszegre,'11 s a rákövetkező napokban kezdődött meg a felszerelése. Egy november 22-ei sajtóhír szerint: ,,/lz új toronyóra elhelyezésében serényen dolgoznak. A toronyban kora reggeltől késő estig folyik a munka, melyből az utcáról nézve is látszik már valami aranyozott óramutató, de természetesen egyelőre csak mozdulatlan állapotban.”32 Az igyekezet nem bizonyult indokolatlannak, hiszen a következő hét keddjén már leesett az első hó! Az óraszerkezet számára fából védőszekrény készült, a súlyakna pedig - ahol a 3 m hosszú inga lengett és ahová működés közben a vasbádog súlyvödrök kötélen leereszkedtek - teljes hosszában deszkaburkolatot kapott. Az órát, a szükséges helyeken Sándor Ferenc festéssel látta el, hogy a rozsdáso- dástól megvédje. A toronyóra beszerzéséhez szükséges összeget több év alatt adományokból gyűjötték össze. Maga a király is ajándékozott e célra 300 forintot.33 Mintegy 20 évvel később Sándor Ferencnek még dolga akadt a kőszegi toronyórával. 1916 májusában megjavította, sodronykötelekkel látta el, s a negyedverést egy másik harangra szerelte át.34 1903. augusztus 15-én iparkiállítás nyílt Szombathelyen, ahol a „Vas- és fémipar” csoportban három - Vas vármegye területén élő - kiállító mutatott be toronyórát. Sándor Ferencnek egy kastélyórája volt jelen a kiállításon.35 48
