Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/3 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Takács József: Sándor Ferenc (1859–1925) könnendi toronyórás élete és művei

nak csaknem általánosnak mondható gyakorlatától eltérően Sándor Ferenc üzleti nyomtatványain nincs feltüntetve vállalkozásának alapítási éve. Működésének első 8 évében összesen csupán három toronyórára kapott megrendelést. Az elsőt — egész és negyed órákat ütő szerkezettel - 1887-ben készítette 1020 koronáért a Körmendtől légvonalban mintegy 20 km-re fekvő Zalalövő római katolikus temploma számára.12 Az ehhez hasonló kivitelű második 1891-ben - tehát 4 év múlva - került ki műhelyéből, amelyet a muraszomba­ti Szent Miklós-plébániatemplom tornyába szerelt fel.13 Harmadik toronyóráját - amely 600 koronás árából Ítélve az előbbieknél szerényebb méretű lehetett - 1893-ban szállította Senyeházára (ma: Bajánse- nye), a református templom számára.14 Ezt követően - a címlapján „Isten ke­gyelmében műhelyemben készült toronyórák” feliratú - pénztárkönyvének be­jegyzései szerint eladásai rendszeressé váltak. 1894 és 1912 között évente ál­talában két-három darabot készített - túlnyomórészt Vas vármegyei megrende­lők részére - és egészen kivételesnek számítottak azok az évek, amikor nem kapott megrendelést. Nevét a nagyközönség azokon a dunántúli városokban és Budapesten megrendezett kiállításokon ismerhette meg, amelyeken toronyóráival bemu­tatkozott. A Szombathelyen 1887 szeptemberében megnyitott Vas vármegyei iparkiállítás volt az első, amelyen kiállítóként részt vett.15 Sőt, a szervező bi­zottság vidéki tagjai közé is beválasztották őt. A „műipari és zenészeti tár­gyak” közé besorolt toronyórája - egy felsőőri (ma: Oberwart, Ausztria) órás­mester művével együtt - a tornacsarnokban volt kiállítva, amelyet arany éremmel jutalmaztak. 1888-ban a pécsi általános mű-, ipar-, termény- és állatkiállításon - ahol toronyórája két másik iparoséval együtt került közszemlére a vas- és fémipari termékek nagy részének helyet adó iparcsamokban - kiállítási érmet ka­pott.18 A Szombathelyen és Pécsett nyert érmei elő és hátlapjának fakszimi­léje ettől fogva kivétel nélkül helyet kapott üzleti nyomtatványain, hirdetése­in. A Körmendi Könyvnyomda Részvénytársaság gyorssajtóján 1894. június 13-án készült számlanyomtatványának hátoldalán igényes tipográfiára valló magyar és német nyelvű szövegben mutatta be, illetve kínálta termékeit, szolgáltatásait.17 Készített „legújabb találmányu és szerkezeti1 torony és kas­télyórákat negyed és óraütésre",18 külön megrendelésre ismétlő verésre is, 5 évi jótállással. Toronyórái „vert” - azaz kovácsolt - vasból készültek. A finoman esztergályozott tengelyvégek harangércből készült csapágyban forogtak. Készleten is tartott különféle toronyórákat. Vállalt továbbá kerék­pár- és varrógépjavítást és minden szakmába vágó munkát - mert torony­órásként valószínűleg nem jutott rendszeres és elegendő keresethez. Az 1894-ben szállított három toronyóra létesítésének történetéből a Vas­vár nagyközség megrendelésére, a helyi domonkos rendi templom számára készült ismert részletesen. Több mint 2 évvel később Glasics Egyed atya az előzményekről ezeket írta: „Régi toronyóránk annyira megbízhatlan volt, 46

Next

/
Thumbnails
Contents