Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/3 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Takács József: Sándor Ferenc (1859–1925) könnendi toronyórás élete és művei

nak csaknem általánosnak mondható gyakorlatától eltérően Sándor Ferenc üzleti nyomtatványain nincs feltüntetve vállalkozásának alapítási éve.

Működésének első 8 évében összesen csupán három toronyórára kapott megrendelést.

Az elsőt — egész és negyed órákat ütő szerkezettel - 1887-ben készítette 1020 koronáért a Körmendtől légvonalban mintegy 20 km-re fekvő Zalalövő római katolikus temploma számára.12 Az ehhez hasonló kivitelű második 1891-ben - tehát 4 év múlva - került ki műhelyéből, amelyet a muraszombati Szent Miklós-plébániatemplom tornyába szerelt fel.13

Harmadik toronyóráját - amely 600 koronás árából Ítélve az előbbieknél szerényebb méretű lehetett - 1893-ban szállította Senyeházára (ma: Bajánse- nye), a református templom számára.14 Ezt követően - a címlapján „Isten kegyelmében műhelyemben készült toronyórák” feliratú - pénztárkönyvének bejegyzései szerint eladásai rendszeressé váltak. 1894 és 1912 között évente általában két-három darabot készített - túlnyomórészt Vas vármegyei megrendelők részére - és egészen kivételesnek számítottak azok az évek, amikor nem kapott megrendelést.

Nevét a nagyközönség azokon a dunántúli városokban és Budapesten megrendezett kiállításokon ismerhette meg, amelyeken toronyóráival bemutatkozott. A Szombathelyen 1887 szeptemberében megnyitott Vas vármegyei iparkiállítás volt az első, amelyen kiállítóként részt vett.15 Sőt, a szervező bizottság vidéki tagjai közé is beválasztották őt. A „műipari és zenészeti tárgyak” közé besorolt toronyórája - egy felsőőri (ma: Oberwart, Ausztria) órásmester művével együtt - a tornacsarnokban volt kiállítva, amelyet arany éremmel jutalmaztak.

1888-ban a pécsi általános mű-, ipar-, termény- és állatkiállításon - ahol toronyórája két másik iparoséval együtt került közszemlére a vas- és fémipari termékek nagy részének helyet adó iparcsamokban - kiállítási érmet kapott.18 A Szombathelyen és Pécsett nyert érmei elő és hátlapjának fakszimiléje ettől fogva kivétel nélkül helyet kapott üzleti nyomtatványain, hirdetésein. A Körmendi Könyvnyomda Részvénytársaság gyorssajtóján 1894. június 13-án készült számlanyomtatványának hátoldalán igényes tipográfiára valló magyar és német nyelvű szövegben mutatta be, illetve kínálta termékeit, szolgáltatásait.17 Készített „legújabb találmányu és szerkezeti1 torony és kastélyórákat negyed és óraütésre",18 külön megrendelésre ismétlő verésre is, 5 évi jótállással. Toronyórái „vert” - azaz kovácsolt - vasból készültek.

A finoman esztergályozott tengelyvégek harangércből készült csapágyban forogtak. Készleten is tartott különféle toronyórákat. Vállalt továbbá kerékpár- és varrógépjavítást és minden szakmába vágó munkát - mert toronyórásként valószínűleg nem jutott rendszeres és elegendő keresethez.

Az 1894-ben szállított három toronyóra létesítésének történetéből a Vasvár nagyközség megrendelésére, a helyi domonkos rendi templom számára készült ismert részletesen. Több mint 2 évvel később Glasics Egyed atya az előzményekről ezeket írta: „Régi toronyóránk annyira megbízhatlan volt,

46