Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/3 (Szombathely, 2009)
ADATTÁR - Tóth Ferenc: Coligny és Montecuccoli Szombathelyen 1664-ben
ADATTÁR ________ T ÓTII FERENC COLIGNY ÉS MONTECU CCOLI SZOMBATHELYEN 1664-BEN Az 1664. évi hadjárat a magyar történelem egyik elég jól ismert korszakának tekinthető.1 Zrínyi Miklós téli hadjárata valamint a szövetséges birodalmi, császári és francia seregek szentgotthárdi győzelme és az azt követő kevésbé dicsőséges vasvári béke pedig különösen nagy hangsúlyt kapott a magyar történetírásban. E tipikusan nemzetközi kapcsolatok történetéhez, illetve hadtörténethez kapcsolódó témák viszonylag kevés helytörténeti tanulmányt ihlettek, igaz attól eltekintve, hogy szűkebb pátriánkban zajlott a kor egyik legjelentősebb ütközete és békekötése, úgy tűnik, hogy a helyi közéletre viszonylag csekélyebb hatást gyakoroltak ezek a nemzetközi fontosságú események. Azonban a hely fontossága nem lebecsülendő tény és a történelmi szereplők számára is érdekes lehet, hogy miért éppen ott és akkor történtek sorsfordító események. Jelen kis tanulmányban egy Szombathely melletti katonai táborban keletkezett levél nyomán haladva szeretnénk rávilágítani a szentgotthárdi csatát követő események egy kevésbé ismert epizódjára. Az itt közölt levél2 írója Jean de Coligny-Saligny gróf az 1664-ben XIV. Lajos által Magyarországra küldött kb. 6000 fős francia segélyhaderő parancsnoka volt. Családja a hugenotta hábomkból ismert Cohgny admirálistól származott. Jean de Coligny-Saligny, akit röviden csak Cohgny grófként emlegetnek a források, 1617-ben született a család Saligny kastélyában. Tanulmányai után apja Richelieu bíboros apródjaként az udvari karrier felé irányította, ahol hamarosan az Alexandre Dumas regényei nyomán elhíresedett muskétások soraiba lépett. A harmincéves háború végén Condé herceg szolgálatába lépett és részt vett a híres Lens-i csatában is, 1648. augusztus 26-án. A Fronde alatt és azt követően is Condé kíséretében tartózkodik és csak 1659-ben tér vissza herceggel Franciaországba. XIV. Lajos megkülönböztett kegyeivel igyekezett leválasztani a lázadó szellemű Condé herceg társaságáról. Ide sorolható az 1664. évi magyarországi hadjárat francia segélycsapatainak parancsnoksága is. 1670 után betegsége miatt visszavonult és Motte-Saint-Jean-i kastélyában hunyt el 1683. április 16-án.3 A levél címzettje a szöveg tanúsága szerint nem lehetett más mint Raimon- do Montecuccoli, a keresztény hadsereg főparancsnoka. A levél 1664. augusztus 11-én keletekezett, vagyis a szentgotthárdi csata után 10 nappal. A levél té32
