Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/2 (Szombathely, 2009)

Horváth József: Gothard Jenő tudományos tárgyhagyatékának utóélete

lensége, majd júniusban*’3 történt újabb kísérlet eredménytelensége nyomán, végül csak 1955. december 16-án kerülhetett sor a szombathelyi Uránia másodszori hivatalos megnyitáséin. Azonban az újraindulás nem bizonyult sem tartósnak, sem eredményesnek. Alapvetően a gazdátlanság, az elégtelen személyi-dologi ellátottság okozta nehézségeket külön tetézte az is, hogy erre az időre sorra jöttek elő az épület kivitelezésének minőségi problémái.05 Összességében a csillagvizsgáló fent vázolt tartósan zilált viszonya a használatban lévő Got- hard-féle műszerállomány állagának komoly mértékű károsodását idézte elő. Mindezek végső következményét egy korabeli dokumentum így sommázta: „[...] a csillagda 1956. augusztusában romos, rozsdás és jóformán teljesen használhatatlan állapotban voltlmi Ilyen körülmények közepette, erre az időre, reális veszélyként merült fel a csillagda megszüntetése, a kezelésében lévő Gothard-hagyaték szétszóródása és Szombathelyről való elkerülése.07 1956 nyálának végére, ősz elejére lényegében működésképtelen, a végleges megszűnés határára jutott intézetet az utolsó pillanatban vonta felügyelete alá Szombathely városa, amely a legsürgetőbb intézkedéseket haladéktalanul megtette. Szombathely város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 1956. szeptember 26-ai ülésén meghozott határozatával egyszeri, 12.000 Ft összegű, pénzsegély azonnali Iáutalását rendelte el a csillagda működőképes állapotba hozásának költségeire, továbbá intézkedett az intézet szolid, de rendszeres költségvetési ellátmányának biztosításái'ól és felelős - bár mellékfoglalkozású - vezető kinevezéséről, tiszteletdíjának folyósításáról.08 Az intézmény rövid ideig kettős szervezeti keretben, a TTOT Vas megyei Titkárságának kezelésében és a Szombathely városi Tanács felügyelete alatt működött, de az 1957. április 29-én meghozott VB-határozattal a csillagvizsgáló teljes egészében városi fenntartásba került.89

A HAGYATÉK KEDVEZŐ-KEDVEZŐTLEN VISZONYAI

Gothard Jenő születésének centenáriumára új szakasz kezdődött az immár városi csillagvizsgáló életében és a műszaki műemlékké nyilvánított Gothard-féle tárgyhagyatékot illetően is.

A csillagvizsgálónak városi tanácsi kezelésbe kerülését közvetlenül követően a Művelődésügyi Minisztérium Műszaki Műemlékeket Gyűjtő és Nyilvántartó Csoportja részéről megtörtént a Gothard-féle csillagászati műszergyűjtemény védetté nyilvánítása s egyúttal városi tulajdonba vétele.70 Azonban még mielőtt erre sor került volna, 1956. november 24-ei kelettel - nem tudni mi okból - a csillagda átadta az alapítványi könyvtárnak erre az időre 2272 egységre leapadt állományát a Szombathelyi Állami Levéltárnak.71 Erre az adott helyen még bővebben visszatérünk.

Amint arról már a fentiekben érintőlegesen említés történt, létesítésekor az Uránia alapját a Gothard-féle csillagászati műszergyűjtemény képezte. Az újra üzembe állított — részben átalakított és modernizált - eszközök az intézet műszertechnikai korszerűsítésével, különösen az 1960-as évek elejétől, folyamatosan kerültek ki a mindennapi használatból és váltak ténylegesen is muzeális tárgyakká. Ez a tendencia a gyűjteménytárgyak állagára nézve újabb komoly problémát vetett fel, amelynek részletezésére később kerítünk sort. A

16