Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/2 (Szombathely, 2009)

Horváth József: Gothard Jenő tudományos tárgyhagyatékának utóélete

csillagda történelmi alapműszere viszont - amely eredetileg Konkoly Thege Miklós ógyallai (ma: Hurbanovo, Szlovákia) ob szervató r i u ni a részére készült 1874- elején,7a ahonnét 1881. augusztus l-jével vásárolta meg Gothard Jenő újonnan létesített herényi intézete használatára7'* - egészen a Széchenyi utcai objektum megszűnéséig folyamatosan üzemelt.74

A csillagvizsgál (ínak városi kezelésbe kerülésével a Gothard-gyűjtemény mennyiségi károsodásának veszélye megszűnt ugyan, de a tárgy hagyaték állagromlásának eshetősége - a korábbinál más okból kifolyólag - továbbra is kísértett. Ennek háttere röviden a következőkben foglalható össze.

1957 tavaszától az MTA Csillagvizsgáló Intézetének irányításával megindult a városi kezelésbe vett csillagda kutató-észlelő funkcióval való kibővítése.75 A fejlesztés előfeltételét a csillagdának szubtilis észlelésekre kedvezőtlen és teijeszke- dését lehetetlenné Levő gimnáziumi létesítményből szakkövetelményeknek megfelelő és tágasabb helyszínre való áthelyezése jelentette. Az elképzelés az volt, hogy Szombathely város Tanácsa és az MTA Csillagvizsgálója közösen egy új, kizárólag kutató-észlelő funkciójú obszervatóriumot épít ki Szombathelyen, a Jókai utca (ma: Szent István park) 9. sz. alatt.7*’ E telephelyen kialakítandó intézmény használatába került volna a 25 cm-es Browning-teleszkóp,77 míg a Széchenyi utcai objektum a helyi TIT szervezetnek átadva, kizárólag bemutatóhelyként funkcionált volna tovább a Gothard-hagyaték egy kisebb - közelebbről meg nem nevezett - távcsövével.78 Az 1958. október 8-án aláírt előszerződésig79 eljutott terv keresztülvitelét azonban meghiúsította a felettes szervek bürokratikus huzavonája, így a csillagvizsgáló maradt az eddigi, igen kedvezőtlen elhelyezésében, ami mind súlyosabb működésbeli, illetve a hagyaték állagvédelmével kapcsolatos problémákat vetett fel. E szituáció kialakulásában közrejátszott az intézmény anyagi támogatottságának lényeges javulása, amihez nagyban hozzájárult Szombathely város Tanácsa VB és az ELTE Csillagászati Tanszéke között, 1960. január 20- án megkötött szerződéssel biztosított financiális és dologi támogatás.80 Ezzel felgyorsult az egyetemi tanszék megfigyelő állomásaként is funkcionáló intézet fejlődése, technikai modernizációja, amellyel párhuzamosan - néhány kivételtől eltekintve - a Gothard-féle tárgyanyag a használatból kikerülve, ténylegesen is műszaki műemléki értékű vált és ez szükségessé tette volna szakszerű raktározásának biztosítását. Csakhogy, a felszereltségében folyamatosan gyarapodó intézet a szó szoros értelmében kinőtte a falait. Az egyre súlyosabbá váló helyszűke lényegében lehetetlenné tette a Gothard-féle gyűjteménytárgyak megfelelő tárolását, ami miatt állandóan kísértett azok állagromlásának veszélye.81 1962-ben újra napirendre került a csillagda tarthatatlan munkakörülményeinek rendezése, valamint a Gothard-hagyatékot felölelő emlékmúzeum létrehozása,84 de a megoldás még néhány évet váratott magára.

A csillagda és a hagyaték lehetetlen, helyi sajtónyilvánosságot is kapott elhelyezésbeli körülményeinek illusztrálására álljon itt két példa. A hagyaték sürgős megoldásra váró helyzetére 1964-ben a következőképpen hívta fel a közvélemény figyelmet Kulin György8'*: ,/lz ő [Gothard Jenő] hagyatékát, műszereit és könyvtárát őrzi a Nagy Lajos gimnázium oly zsúfoltságban, ami lehetetlenné teszi, hogy ez a gazdag érték az érdeklődők számára hozzáférhető legyen.

17