Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/2 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Gál József: A Dunántúli Dalos Szövetség dalostalálkozói, 1894–1910

A feladatokat pedig így határozta meg a fölhívás: ,/4 hazai dal- és zeneművé­szeti érdekek ápolására minden tőle telhetőt elkövetni, az elhanyagolt magyar dalt és zenét nemzeti irányba elősegíteni, a magyar eredeti karéneket a Dunántúli Dalosszövetség kebelében egyesülő egyesületeknek közkincsévé tenni, a zeneiro­dalom valamint a szakirodalom fejlődését előmozdítani, kerületünkben a dal- és zeneművészet iránti fogékonyságnak és érdeklődésnek ébrentartása által ezen or­szágrészben az államtest kultúrtörekvéseinek vérkeringését így az orszfágos] daláregyesület céljainak megvalósítását elősegíteni... Művelni a dalt és dallal művelni ez van felírva a lobogónkra, melyet a Dunántúlban körül hordozunk. A magyar géniusz vezessen és segítsen bennünket”7 - fejeződött be a felhívás. Az új egylet megalakítása alkalmából Sopronban 3 napos ünnepséget szerveztek 1893. május 20-22-én. Az alakuló ülésen 17 egyesület - köztük a Szombathelyi Dalárda is - képviselői vettek részt.8 Az alakuló ülés előadója dr. Gaár Vilmos soproni dalköri elnök volt. Az elnöki tisztet dr. Angyal Ar­mand a győri egylet elnöke töltötte be. Az előzetesen kiküldött alapszabályt - amelyet a Győri Ének- és Zenegylet, valamint a Soproni Férfidalkör állított össze - az alakuló ülés változtatás nélkül fogadta el.” December 28-án, Sopronban tartotta meg az alakulás utáni első ülését a Dalosszövetség. A szombathelyieket Gyöngyösy Tivadar képviselte, aki arra kérte a jelenlévőket, hogy az első találkozót Szombathelyen rendezzék meg, egybekapcsolva a Szombathelyi Dalosegylet megalakulásának 30. évforduló­jával.10 (Ez az „évfordulós” megemlékezése a következő találkozók alkalmá­val általánossá is vált.) Igaz, 1 évvel korábban tervezték az ünnepséget, de 1893. szeptember 16-án Ferenc József Kőszegre utaztában 5 percre megállt Szombathelyen, s fogadta az őt köszöntő notabilitásokat és az ünneplő embe­reket.11 Talán ez lehetett az ünnepség elhalasztásának az oka? A szombathelyi találkozó előkészítése már a tél folyamán megkezdődött. 1894 februárjában rendkívüli közgyűlést tartott az egylet választmánya, ahol a Dunántúli Szövetség alapszabálya szerint12 saját maguk közül 12 tagú elő­készítő bizottságot választottak. Elnök Dairy Krist óf császári és királyi kama­rás, kúriai bíró, királyi törvényszéki elnök; alelnök Gyöngyösy Tivadar ügy­véd; titkár Rőtliy László elemi iskolai tanító; pénztáros Bratscher József kár­pitos. A választmány tagjai: Csorba László törvényszéki tisztviselő, Heimler József felügyelő, Horváth István apátplébános, Knebel Jenő fényképész, Lankovits József városi rendőrkapitány, Lipcsev Árpád mérnök, dr. Török Sándor polgármester, Wellisch Viktor könyvkötő. A póttagok: Laky Zsigmond királyi végrehajtó, Steinkógler Mihály biztosítási főügynök, Földesy János könyvelő, Koncz János könyvelő, Főcze Gyula pénzügyi számlaellenőr.1,1 Június 10-én még csak hat egyesület - közte két szombathelyi - jelentke­zéséről adott hát a vármegyei lap.14 Június 28-án a sajtón keresztül is hívta a Dalárda a helyi egyesületeket a vármegyeházán tartandó ünnepi közgyűlésre.1' Július 1-jén, a dunántúli dalosok első találkozójának napján, a Vasme­gyei Lapok címoldalán köszöntötte a dalosokat. Az üdvözlésen túl emlékezte­tett arra is, hogy7 a szombathelyi dalárda „sok örömteli, de sok viharos napot is mutat. ... Hol büszkesége volt városunknak, hol pedig már-már az utolsó

Next

/
Thumbnails
Contents