Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/2 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Székely Tamás: ,A revolveres képviselő” – Az 1905. évi kőszegi országgyűlési képviselőválasztás története

Szájbely Gyula Bélabányán (ma: Banská Belá, Szlovákia) született 1846- ban, tehát az 1905. évi választás idején már az 59. életévében járt.33 Fiatalkorában jogi pályára készült, de az egyetemet nem fejezte be. 1870-ben vásárolta meg Rohonc környéki birtokát,''' ahol később valóságos mintagazdaságot rendezett be. Számos más vállalkozása és befektetése eredményeképp jelentős vagyonra tudott szert tenni. Az országos politikába 1878-ban tört be, ekkor választotta meg a kőszegi körzet első ízben, természetesen szabadelvű programmal. 1887-ben felsőbb kényszer hatására már felsőőri körzetben jelöltette magát, ám itt is nyerni tudott. 1892-től újra Kőszegen indult és az 1905. évi választásig megszakítás nélkül képviselője maradt a térségnek. Igaz, ezen időszak sem zajlott zökkenőmentesen: az 1901. évi választáson csak alig tudta maga mögé utasítani a város plébánosát, a néppárti programmal fellépő Kincs Istvánt.24 Szájbely politikai beágyazottságát viszont jól mutatja, hogy az 1905. évi kampányban már királyi udvari főtanácsosi címmel büszkélkedhetett. A választást megelőző időszakban az országgyűlés közgazdasági bizottságának tagjaként tevékenykedett.

Ellenfeléhez hasonlóan Laehne Hugó is a gazdasági - ahogy ma mondanák: az üzleti - életből keveredett politikai pályára.35 Laehne 1871-ben született Sopronban, tehát csak 34 éves fejjel vágott bele a választási küzdelembe. Édesapja evangélikus nevelőintézet igazgatójaként dolgozott, fia itt is kezdte tanulmányait. Az ellenzéki szervezkedők emiatt is bizakodtak személyében: hátha sikerül elnyernie a lutheránus szavazók bizalmát is. A vármegye néppárti újságja is csak a függetlenségi programot kérte számon Laehne Hugón, szerintük ugyanis a körzet tisztán néppárti érzelmű.30 Laehne élete azonban 1905-ig nem kapcsolódott szorosabban se Sopronhoz, se Kőszeghez; ugyanis Lőcsén (ma: Levoca, Szlovákia) végezte el a főreáliskolát, majd fővárosi kitérő után Magyaróváron (ma: Mosonmagyaróvár) a gazdasági akadémiát. Innen Aradra (ina: Arad, Románia) került, ahol a vármegyei Gazdasági Egyesület titkára, majd igazgatója lett 1900-ban. Nevéhez kötik az egyesület taglétszámának megsokszorozását, 66 Arad vármegyei szövetkezet megalakítását és az egyesület székházépítési kezdeményezését is. A nagypolitikához 1903-ban került közel, amikor Darányi Ignác - akkori földművelésügyi miniszter - megbízásából mezőgazdasági tanulmányútra kapott megbízást Németországba. Ott szerzett tapasztalatairól könyvet is megjelentetett. A későbbiekben a függetlenségi párt jegyzőjének is megválasztották.

A kampányról általánosságban elmondható, hogy: a megszokott - nem túlságosan demokratikus - keretek között zajlott, és csak a szavazás napján durvultak el az események. E megállapítás alól csupán a későbbiekben taglalt ro- honci események jelentenek kivételt.37 Maga a választási kampány - előrehozott választásról lévén szó - meglehetősen rövid ideig tartott. Az országgyűlés csali decemberben oszlott fel, az új választás napját pedig január 28-ára tűzték ki, így a feleknek az év végi ünnepek megsértése nélkül kb. 1 hónap állt rendelkezésére. Elmek nagy része azonban az előkészületekkel telt, s mivel a hivatalos képviselőjelölés - a dualizmus kori rendszernek megfelelően - csak közvetlen a választást megelőzően zajlott, igazából január hónap utolsó 2-3 hete telt utcai mozgalmakkal. Az újságok azonban már jóval előtte elkezdték a másik fél lejáratását.

50