Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/2 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Székely Tamás: ,A revolveres képviselő” – Az 1905. évi kőszegi országgyűlési képviselőválasztás története

Elsőként a Vasvári negye című konnánybarát napilap szállt ringbe, január 6-ai számában büszkén számolt be Szájbely Gyuláról,~K aki 25.000 koronás szegényalapítványt hozott létre a térség rászorulóinak megsegítésére.'“9 Az összeg mérete az udvari főtanácsos 25 éves képviselői pályáját kívánta szimbolizálni. Az ellenzék hetilapjában nem fukarkodott a válasszal, megkísérelték lerántani a leplet a felebaráti szeretetről: „Nem vonjuk kétségbe az udvari tanácsos úr humanitárius érzelmeit és benső örömmel szemléljük a keresztényi irgalom térhódításait, azonban szerény véleményünk szerint megfosztja e nemes cselekményt belső értékétől az alapító levél befejező passzusa, mely azt a gyanút kelti fel, hogy a képviselőjelölt úr alapítványa, tekintve a mostani politikai helyzetet, másodrangú érdekek előmozdítását is célozza. ”M Aggodalmuk bizonyára nem volt alaptalan, viszont figyelemre méltó, bogé’ egy karitatív köntösbe öltöztetett kampányfogást nem támadhatott az ellenzék lapja - különösen úgy, hogy katolikus, néppárti újságról van szó - erélyesebb szavakkal.

A Vasvármegye még ugyanabban a számában közölt cikket a kőszegi választási előkészületekről, amelyben már nem fukarkodtak a politikai sajtó egyéb eszköztárát is bevetni.'*1 Szintén Száj helyt méltatták, hiszen 1904 végén, karácsonyi ajándékként sikerült kiharcolnia a város régi óhaját: gimnáziumának főgimnáziummá nyilvánítását, ráadásul mindezt évi 12.000 koronás állami támogatással megtoldva. A cikkíró a továbbiakban, egy január 8-ai szabadelvű gyűlésre invitálta olvasóit, majd áttéxl az ellenzéki jelöltek latolgatására. Kincs Istvánról megjegyezte: „a derék és népszerű plébános bír annyi érzékkel" hogy ne induljon ismét. Majd így folytatta: „Vannak, akik valami Lahne Vilmost emlegetnek ellenzéki jelöltül, de egy teljesen ismeretlen egyén minden kilátás nélkül nem menne harcba. "AA A fővárosból pedig az ellenzék állítólag egy Kühne Vilmos nevezetű jelöltet állítana, de „erről a kőszegiek mit sem tudnak" M Az ellenzéki érzelmű olvasók teljes elbizonytalanításához fogadatlan prókátorként kijelentette a cikkíró, hogy egyes függetlenségiek már most deklarálták, a város érdekei miatt nem kívánnak ellenzéki jelöltet. Meghökkentő, hogy a korszak kommunikációs lehetőségei közepette, milyen könnyen lehetett ködösíteni, már pusztán az ellenjelölt személyével kapcsolatban is.

A valóság persze nem maradhatott mindig háttérben: január 9-én az egyesült ellenzék jelöltállító gyűlést tartott, s kiderült, hogy „Lalme-Khüne Vilmos” valójában nem más, mint Lacimé Hugó, aradi gazdasági szakember, aki különben is a szomszédból származik.Az ellenzéki hetilapja büszkén számolt be a fejleményről. A kormánypárt 1 nappal előzte meg riválisát, Száj helyt január 8- án mutatták be, mint régi-új jelöltet.'9’ A gyűlés valójában választási értekezlet volt a nagyközönség bevonásával. A jelölt jobb kezei - a választási végrehajtó bizottság elnöke - Rupprecht Tasziló és Czeke Gusztáv lettek. Gyakorlatilag ők számítottak egyébként is Kőszegen a Szabadelvű Párt irányítóinak, azonban dolguk e téren igazából csak választás idején akadt. Szájbely presztízsét helyi tekintélyek bevonásával igyekeztek növelni: dr. Szemző Sándor, kőszegi ügyvéd a miniszterelnököt; Ziemermann Lajos, rohonci nyugalmazott evangélikus lelkész pedig Tisza nagy hívét, Száj helyt éltette. Adu ászként a térség legtekintélyesebb és legvagyonosabb arisztokratáját, Észtéi házy Miklóst húzták elő a

51