Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/2 (Szombathely, 2009)
ADATTÁR - Mórotz Eszter: A Vasmegyei Nemzeti Színház építésének története, 1863–1881. 2. rész
hogy a részvények és a sorsjegyek zömét nem sikerült elárusítani. Az építési költségek ekkor már 60.000 forintra rúgtak, a befejezéshez 11.000 forint még hiányzott, 1880-ban 7000, 1881-ben pedig 4000 forintra lett volna szükség. A számlák kifizetése egyre nagyobb gondot okozott/'5 AZ ÉPÜLET A pénztelenség mellett a kivitelezés körül is akadtak problémák. A megnyitást követő végszámadásból tudjuk, hogy az alapot a föld minősége miatt mélyebbre kellett tenni, ez plusz munkát adott a kőműveseknek. A színpad alatti helyiség és a fűtőház közé mindössze egy faajtó került, a fűtőberendezés pedig hiányos volt, így tűzveszélyes és gyakorlatilag fűthetetlen lett az épület/'1’ Másutt azt olvashatjuk, hogy özv. Spitzerné munkásai megsértették a fűtéshez szükséges vasrostély egyik sarkát.'*7 És gondok akadtak a légszeszvilágítás bevezetése kapcsán is. A választmány ugyanis a Zellerin nevű budapesti céget bízta meg a légszeszvilágítás beszerelésével, a szombathelyi Légszeszvilágítási Társulat azonban tiltakozott ez ellen, szerintük ugyanis ennek joga Szombathely egész területén őket illette meg. Ezért a Társulat a kivitelező cégtől 150 forint kártérítést követelt, amelyet meg is kapott. A választmány viszont úgy döntött, hogy mivel a társulat ehhez a pénzhez „minden anyagi megterheltetése nélkül jutott” ,'*” ráadásul a színház világításából hasznot fog húzni, kötelessége ezt az összeget a színházi alapba visszafizetni. "’ Az 1880. év munkálatairól kevés adat maradt fenn. A híradások szűkszavúak, főként a pénzügyi gondokról szóltak és adakozásra buzdították a lakosságot. Egy nyári írásban olvashatunk arról, hogy a belső berendezés jól haladt. ,/i festők már elkészítették a nagy boltozatot, mely valóban remek festői mű (...) Cialló népszínházi gépmester a gépezetet, Lehman hírneves festő a díszleteket. Zeller a világítási készülékeket rendezik be. Nem szenved kétséget, hogy mire tudósaink megjönnek, sőt augusztus 1-ére is a felszerelés teljesen befejezve és szinháizi épületünk méltó momentuma lesz közönségünk hazafias érzületének és miveltségének. Augusztusra végre elkészült a Vasmegyei Nemzeti Színház. Alkotásáról Hauszmann Alajos így írt: „A színház szerény méretekben 300 látogatónak megfelelő, de díszesen kiképzett nézőtérrel rendelkezik. A városházától belső beosztásában egészen el van különítve, és csak a homlokzat egységes. Ez teljesen kielégítette az akkori viszonyok szerint Szombathely és környékének intelligenciáját. és nagy tetszésben részesült". A színház egyemeletes, reneszánsz palotára emlékeztető, meglehetősen zárt épület volt, rusztikus homlokzatképzéssel, szimmetrikus rizalittal a bejáratoknál. Hauszmann igyekezett a tér arányaihoz illő épületet kialakítani. Az egységes, emeletes főhomlokzat 13, a színház oldala (baloldal) nyolctengelyes, valószínű, hogy a másik fele is ilyen mély lehetett. Elöl, a sarokablakok mellett három-három nyílásos enyhe rizalit, külön a városház, külön a
