Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/1 (Szombathely, 2009)
MEMÓRIÁM - M. Kazár Mária: Pivar Tornáié Ella (1948–2008)
szombati Vestnik című szlovén nyelvű hetilap és több magyarországi folyóirat. A Hidak-Mostovi című tévéműsor több mint 30 dokumentum- és kisfilmjét sugározta. A Lakodalom lesz a mi utcánkban c. játék- és dokumentumfilmje 2007 tavaszán került bemutatásra. Több évig volt elnöke a köti magyar művelődési egyesületnek, az utóbbi években pedig a muraszombati Baráti Kör Magyar Művelődési Egyesületet vezette. A Baráti Kör és a szombathelyi Szlovén Egyesület, a két énekkar együttműködését 2005-ben kezdeményezte és haláláig szervezte. Pivar Ella a hagyományőrzésben végzett kimagasló munkájáért 2002-ben kulturális nivódíjban részesült. Méltatásában kiemelték: ,/l hagyományőrzést, a népi szokásokat felelevenítő és megörökítő tevékenysége révén jelentős mértékben hozzájárult a mai magyar-szlovén határmente magyar vonatkozású néprajzi és helytörténeti értékeinek a megőrzéséhez. Az egykori paraszti munka precíz elemzésétől a különböző szokásokig és hiedelemvilágig, a búcsújárástól a murai halászatig számos értékes mozzanatot, életmód stílust tárt fel és valamennyi. már szinte feledésbe merült hagyományt kimagasló illusztrációs készségével tárta az érdeklődő közönség elé. Személyében a Mura mentén élő magyarság gazdag népi kultúrájának megmentőjét, őrzőjét és közvetítőjét tisztelhetjük.” 2007 augusztusában az újságírás, a könyvkiadás és a hagyományőrzés terén kifejtett tevékenységéért Lendva község (járás) plakettjével tüntették ki „a tájékoztatás és a film területén itthon és külföldön végzett munkásságáért, a község (járás) és az itt élő emberek tekintélyének növelésében tett szolgálatáért". Pivar Ella közösen írt könyvet Varga Sándorral (Dobronak, Göntérháza és Kót helytörténete. Lendva, 1979. 160 p.), majd Varga Sándorral és Po- zsonec Máriával (Hosszűfalu, Hodos és Lend vall egy múltja, jelene. Lendva, 1982. 180 p.) Közel 40 szakcikkének bibliográfiáját megtaláljuk az internetes Muravidéki életrajzi lexikonban. Elsőként és utoljára gyűjtött egybe írásokat a Moxavske Toplice község (járás) területén élő magyar és szlovén szerzőktől a 2008-ban megjelent Évkönyvbe. „Itt nem arról van szó. hogy valakinek megmutatjuk, hogy mi is csináltunk valamit, hanem magunknak megmutattuk. hogy tudunk valamit csinálni." - nyilatkozta a Muravidéki Magyar Rádiónak adott utolsó interjújában. Pivar Ella szakcikkeiben is lírai hangnemet ütött meg sokszor, publicisztikáira ez még inkább jellemező. Halottak napjára írt, 2005. évi jegyzetéből a halálhoz való viszonya is kisugárzik. Saját szavaival búcsúzúnk Tőle: barátai, kollégái, ismerősei és ismeretlenek, akik ezután már csak írásai révén ismerhetik meg személyiségét: „... mi a halál és mi az élet, hol a kezdet és hol a vég... a halál gondolata is az élet részét képezi ...ha még életünkben hozzáteszünk valamit elődeink örökségéhez, az életünk nem volt hiábavaló... érdemes volt élni...” M. KOZÁR MÁRIA 86