Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/1 (Szombathely, 2009)

KÖNYVESPOLC - M. Kazár Mária: Mohos Mária: A Rábától a Muráig

KÖNYVESPOLC

MOHOS MÁRIA: A RÁBÁTÓL A MURÁIG. A MAGYAR-SZLOVÉN HATÁRTÉRSÉG TÖRTÉNETI-FÖLDRAJZI VIZSGÁLATA

Szombathely. £008. 14-1 p. (Bibliotheca Sltwica Savariensis; 10.)

A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Szláv Filológiai Intézete kiadványát jelen ismertetés írója mutatta be Szombathelyen, a 2008. december 4-5-én tartott V. Településföldrajzi Konferencia keretében.

A címválasztás nem szerencsés, mivel ugyanezzel a címmel, bár más alcímmel - Nemzetiségek egy határ két oldalán -, jelent meg már egy könyv 1992-ben. Mohos Mária ismeri, de az irodalomjegyzékben nem hivatkozik rá. Székely András Bertalan hasonló című munkájában a helytörténeti, honismereti kutatásokat, a kisebbségpolitikai törekvéseket mutatja be az 1980-as években. Mohos Mária statisztikai adatokat elemez. Táblázatokat, ábrákat, tematikus térképeket készített, amelyek a térségben kialakult jelenségek és folyamatok bemutatását szolgálják. Nehéz feladatra vállalkozott. Nehézségeiről a bevezetőben szól is, amikor a kutatási módszerekről, forrásokról ír. Elsődleges forrása - magyar oldalon - a Központi Statisztikai Hivatal hat népszámlálási kötete (1910, 1920, 1930, 1941, 1990, 2001), valamint Vas és Zala megye statisztikai évkönyvei, helységnévtárak és tematikus statisztikák. Másodlagos fonásai Kovacsics József, Kovács Attila és Varga Sándor levéltári kutatásokon alapuló publikációi.

Szlovén oldalon főként az 1991. és 2002. évi népszámlálásra támaszkodott. A szerző a bevezetőben panaszkodik, hogy „a vizsgált szlovén falvakról nem állnak rendelkezésre részletes adatok”, s ezért nem végezhetők el olyan részletes elemzések, mint a magyar oldalon. A szlovéniai adatbázis kibővítésére kérdőíves felmérést végzett (amihez miskolci kérdőívet használt). A kérdőív kitöltésénél akadályokba ütközött. A polgármesterek nem tudtak részletes települési adatokat szolgáltatni, s nyelvi nehézségei is voltak: „a magyarok lakta falvakban gyakran szlovén a település vezetője, illetve a szakapparátus tagjai még a nemzetiségileg vegyesen lakott területen sem beszélik a magyar nyelvet”. A magyarországi szlovén falvakban is ez a helyzet, de a lakosságnak nem okoz gondot, mivel kétnyelvűek. Mohos Mária a kérdőíves felmérésben és a nyelvi akadályok leküzdésében segítséget kérhetett volna a muravidéki magyar kutatóktól, akikkel vannak szakmai kapcsolatai a pécsi egyetem docensének. Bár lehet, hogy nem olyan mértékben, mint nekünk,

87