Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/4 (Szombathely, 2008)

ADATTÁR - Nemes József: Egv elfelejtett szombathelyi feltaláló. – Musits Zsigmond (1849–1913)

Süketek, nagyothallok részére egy fejhallgatót alkalmazhatunk és velük bármit könnyen elintézhetünk.”IH> Jelen pillanatban műszaki fejlesztéseiről, találmányairól ennyit isme­rünk. Az eszközök működési elveire, részletes leíráséira egy későbbi tanul­mányban térünk ki. ÖSSZEGZÉS A villamosság felfedezésével a társadalmi és a gazdasági élet óriási átalakulá­son ment keresztül. A társadalmi, gazdasági fejlődés parancsolóan sürgette, hogy a távol fekvő országok nagyipari és gazdasági gócai egymással állandó, megbízható és gyors érintkezést tartsanak fenn. Az általános használatra alkalmas elektromos távíró- és egyéb eszközök megteremtették a nemzetközi és transzkontinentális érintkezést. Elősegítették a Föld államainak kölcsö­nös, társadalmi és gazdasági együttműködését. Az 1850 és 1950 közötti években globalizálódott a tájékoztatás. A postai-, telegráfiai- és telefonhálózat, majd 1900-at követően a rádiós kommunikáció kettős hatást gyakorolt a tájékoztatás általános ökonómiájára. 1840-et követően olyan koherens eszközegyüttes épült ki, amely lényegé­ben egészen 1950-ig változatlan maradt. Emeljük ki a rendszer létrejöttének néhány kulcsfontosságú állomását: 1837 - a telegráf feltalálása; 1876 - a tele­fon első alkalmazása; 1899 - lehetővé válik a rádióhullámokon alapidó távközlés. A modern állammal párhuzamosan, a középkor végétől kezdve, fokozato­san kiépülő postahálózat az ipari forradalom korszakában a hírközlés legfon­tosabb eszköze volt. A nagy távírórendszerek 1837-ben meginduló kiépülése alapjaiban alakí­totta át a hírközlést. Az elektromos távírók különböző hálózatainak össze­kapcsolása (1850), illetve a nagy tenger alatti kábelek lefektetése révén (1865) a 19. század embere egy eddig példátlanul hatékony kommunikációs rendszerre tett szert, amelyre támaszkodva a kormányzatok és a kereskedel­mi vállalkozások képesek néhány óra leforgása alatt információkat eljuttatni a földkerekség minden politikai vagy gazdasági szempontból jelentős pontjára. Ahogy a többi technikai újítás, úgy a távíró valódi jelentőségét sem érthetjük meg magában. Az elektromos távközlési eszközök olyan technikai rendszerbe tar­toznak, amelynek része a vasút, a gőzhajózás, illetve azok a nyomtatási technikák is, amelyek lehetővé teszik, hogs7 tömegméretekben jelenjenek meg az újságok. A Chappe-féle távíró működése túl költséges és technikailag sem tökéletes volt, ezzel magyarázható elteljedésének megtorpanása. A villanytávíró technikai újítására egyre nagyobb kereslet mutatkozott, hiszen fejlesztésében érdekelté vál­tak a kormányzatok, a pénzügyi körök, a vasút és az újságok, hírügynökségek. A rádiókommunikáció alapjait megteremtő akadémiai kísérletek eredmé­nyei tudóskörökben már az 1890-es években közismertek voltak. A „hertzi” rá­dióhullámok létezését a karlsruhei egyetemen dolgozó Julius Hertz már 1887- ben bizonyítani tudta. Branly 1891-ben a Francia Tudományos Akadémia előtt is bemutatott elektromos hullámvevője (kohérer) alkalmasnak bizonyult arra, hogy felfogja a távíró Ívnál használatos rendszer szerint kódolt hertzi jelet. 64

Next

/
Thumbnails
Contents