Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/4 (Szombathely, 2008)

ADATTÁR - Nemes József: Egv elfelejtett szombathelyi feltaláló. – Musits Zsigmond (1849–1913)

ni.”70 Ez önmagában egy olyan felismerés, amely egymagában is megérdemelné, hogy nevét megismerjük, és ne feledjük. Ebben az időben, minden távíró- és telefonkészüléknél egyben telepnek is kellett lennie.71 Képzeljük el, hogy a mai vezetékes telefonjaink mellett egy-egy lelép - akkumulátor, elem - is állna. Nem beszélve arról, hogy költségek tekintetében is sokkal gazdaságosabb eg}7 központi táplálás, mint a helyi. A magyar CB-készülék és központok szabványosítása 1904-ben történt.72 Sajnálatos, ezekről a kísérleteiéről semmilyen más dokumentumot, utalást nem találni, és azt sem tudni, hogy e kísérleteknek az eredménye hogyan alakult. Azonban már itt érződik a műszaki probléma érzékenysége, vagyis az az innovatív szemléletmód, amely szükséges ahhoz, hogy a meglévő technikai megoldást hogy lehet egy magasabb műszaki szintre emelni. Ez irányú tevékenysége a korabeli távközléstechnikai-tudást nem csak követte, hanem azzal minimum párhuzamosan haladt, de megkockáztathatjuk, hogy meg is előzte azt. Nevének és tevékenységének említésével 1900. július 28-án találkozhatunk a Zalai Közlöny hasábjain: „Telefon - drót nélkül. Musits Zsigmond szombathelyi posta- és távírótiszt föltalálta a drót nélkül való telefont. A kísérletek szépen sikerültek. A föltaláló Nagykar utcai lakásából a Perint patakon keresztül az árvahci- zi kertbe történt a telefönozás drót nélkül. A beszélő készülékbe mondott egyes szavak, valamint egész népdalok tisztán hallatszottak az áivaházi népkertben elhelyezett hallgató készüléken. - Musits azt mondja, hogy találmánya tökéletesítve alkalmas nagyobb távolságra is. Találmánya szerkezetét egyelőre titokban tartja.”7'' Ez leírás mindenképpen perdöntő lehet Musits tevékenységére. A hír megjelent a Vasárnapi Újságban is.74 A Vasvármegye napilap ldegészítte még, hogy „...a beszélőbe mondott szavak, továbbá »Ha elvisznek katonának« s a »»Hullámzó Balaton tetején« kezdetű énekek igen tisztán s elég hangosan jelentkeztek. A kísérlet a Perint bevonásával egyszeire történt szárazon és vízen. "7r' A tudósítás igazát támasztják alá Musits Zsigmond szabadalmai. Az első bejegyzett szabadalmát közösen adta be Richard von Horváth és dr. Etienne Hagyi-Ristic bécsi lakosokkal, az osztrák szabadalmi hivatalhoz 1901. május 13-án „Einrichtung zur telephonischen Übertragung von Lauten ohne leitende Drahtverbindung”71’ címmel, magyarul „Berendezés vezeték nélküli telefonos átvitelre”. A dokumentum száma „AT10513”, Klasse 21a. A szabadalom döntően megegyezik azzal a következő leírással, amit az angol szabadalmi hivatalhoz nyújtottak be. A beadási ideje 1901. június 3., elfogadása november 16-án történt meg.77 A szabadalom a következőképpen kezdődik: „We, Sigmund Musits, Telegraph Off icial, of Eisenburger Comitestr., Steinamonger, Hungary: Richard Horoálh\\] De Szent György, Post Official, of Kettenbrückengasse. Vienna IE in the Empire of Austria: and Dr. Etienne-IIagyi-Ristic, of 13 Singerstrasse, Vienna I, in the Empire of Austria” 7H A szabadalom bejegyzési száma: GB190111327(A), címe: „Improvements in and relating to the Electrical Transmission of Signs or Sounds”, ma- gyaml „Tökéletesítések jelek vagy hangok elektromos átvitelére.” A szabadalom címében itt nem szerepeltették a „vezeték nélküli” kifejezést, de ez lehet, hogy csak fordítási problémák miatt állhatott elő. A szabadalom lényege, hogy7 a leírt berendezéssel a beszéd, zene vagy egyéb jelek elektromos átvitelére szolgál két állomás között, vezeték összeköttetése nélkül. A szerkezet telegráf és telefon

61