Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/4 (Szombathely, 2008)
Salamon Nándor: A szombathelyi Szent Márton-szobor története. 1. rész
kező Szent Évre és az Eucharisztikus Világkongresszus jelentőségére. Méltatlannak ítélték a jeltelen, befedetlen kutat a Szent Márton-templom előtt. Kifejezték az ad hoc bizottság szoborállító szándékát. Közölték a szakértők költségbecslését (8000 P) és a város vállalását (2000 P).47 Az ad hoc bizottság elhatározásának tartalma előre nem látható bonyodalmakat idézett elő. Nemcsak vitákat generált hosszú ideig az érdekeltek táborában, a közvéleményben és a sajtóban, anyagi konzekvenciái a távoli jövőbe nyúltak és csak évekkel később rendeződtek. Eléggé ellentmondásos megnyilatkozások sorát váltotta ki az egyébként kedvezményezettnek számító Rajki Istvánból is. A bizottság szándékáról Tóth János azon nyomban tájékoztatta a fővárosban élő szobrászt, aki rögtön válaszolt, megköszönve az előzetes értesítés, Újváry és Tóth kiállását mellette. Elismeréssel méltatta Badalik páter érdemeit, aki „küzdelmeinek és sikereinek"is szemtanújaként emelt szót érdekébe, de ezzel ellenhatást gerjesztett, mert „másképp egyszerűen megbíznának a munkával".49 Méltatlannak érezte, hogy „pályáznom kell otthon is. Hiába még Badalik díszbeszéde is mellettem", miközben „Pásztor. Sidló stb. 2-3, százezer pengős direkt megbízást kapnak”50 Ellenérzését fejezte ki azért, hogy egyházművészeti közmunkára, pályázatra felhívnak egy oroszt,51 aki nem is művész és még csak nem is katolikus. Jutott a szemrehányásból a Mayert támogató gróf Mikes János püspöknek is. Ezért azt tanácsolta: „Ha pályázatra kerül sor, hívjatok bárkit, csak magyar és katolikus legyen".52 Rumi Rajki István és Szombathely érzelmi viszonya egész életében telítve volt ellentmondásokkal, sérelmekkel és kiengesztelődésekkel. Ez mutatkozik meg feltételeket és lemondást egyszerre kinyilvánító soraiból is. „... ha felszólítást kapok, szívesen csinálok 2-3 temet is. De ha pályázat lesz, azon nem veszek részt" 5A Meg alázónak érezte, hogy 6000-8000 pengős pályázatokkal foglalkozzon, mikor „a fővárosban 150 ezer pengős pályázatokon bizonyítottam elsősségemet”,54 Azt már nem tette hozzá, hogy egyetlen komoly megbízást sem sikerült addig elnyernie. Viszont a bizalom hiánya miatt, „nincs más választásom , mint félreállni" 55 A helyi közvélemény erről - természetesen - nem tudott, de csakhamar felsorakoztak a kétoldali hangadók, pro és kontra érveiknek keresve támogatást. Elsők között ragadott tollat Gyük Pál lelkész, aki két alkalommal is terjedelmes írásban vonultatta fel érvek sokaságát. Ezek egyike a szoborbizottság ülése után 3 héttel jelent meg és részletesen foglalkozott Szent Márton, a kút és a hagyomány szinte minden elemével. A bevezető mondatok rávilágítottak, hogy az évek során a szökőkút tervtől, a Rajki emlegette műkő szobron és a „köpenyosztás” jeleneten keresztül, eljutott az idea a „keresztelés” szertartás ábrázolásának gondolatáig. Az építkezés kezdetéig közkút szerepet is betöltő víznyerő hely fölé emelt faépítmény, „tetején a szélirányt mutató bádog Szent Márton alakkal sehogy sem illett ide”.50 A védőszent méltóságához és a városképhez sem passzoló alkotmányt már korábban lebontották: „... most bronz szoborművel cikaijuk övezni a kutat".57 26
