Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/4 (Szombathely, 2008)

Salamon Nándor: A szombathelyi Szent Márton-szobor története. 1. rész

Hét pontba foglalta a monumentális mű által megjelenítendő követelményeket. A nagy méret melletti érveléséhez negatív példaként a szobor és tér arányait figyelmen kívül hagyó Ehen Gyula büsztöt hozta föl. Alapvető szempont volt az életnagyság is, amelyet a széles tér, az utca távlata és a templom homlokzatának tömege indokolt. Márton erkölcsi nagyságának kifejezése olyan kívánalom, amelyet életútja, elhivatottsága rövid vázlatával támasztott alá. Következő érve a szent világhírneve s ehhez is sorolt néhány bizonyítékot: Itt született és nem Győrszentmártonban; a templomban őrzik a relikviáját; életútját a külföldiek érdeklődése kíséri stb. A város első polgáráról készül a szobor, aki világhírt és megbecsülést szerzett, egyben büszkesége minden szombathelyi polgárnak. Kifejezésre kell jutnia annak is, hogy századok óta őrzött hagyomány, hogy itt született, „ezen a tájon volt Márton szüleinek háza" ™ így érthetően közel áll a szentmártoni plébánia híveihez. (Kedves kötelesség az adakozás!) Az egyházmegye védőszentje, az ügy ezen oknál fogva e körben is támogatandó. Végül ismét az alkalmas méret kérdéséhez tért vissza. Ária hivatkozott, hogy a köznépnek „csak amit lát, a természetes nagyság imponál". A szabad téren álló, valóságosabbnál kisebb szoboralakot „törpének”, s így „hitvány embernek” ítéli.59

A nagyszerűség kiváltását követeli az eszmei tartalom is. Ennek négy determináló elemét írta le, mint vallási követelményt. Az első: Márton, az ifjú hittérítő siker (anya) és kudarc (apa) miatt érzett örömének és bánatának együttes kifejezése. Bibliai párhuzammal magyarázza, hogy a mű egyben a „nagy Bizonyság kútja"1'0 lesz. Kifejezi a magyarság hűségét a Szent Istvántól felvett ősi keresztény hithez. Igazolja egyúttal azt is e kút, hogy a város szeretete megnyilvánul a 300 éve letelepedett domonkos rend iránt.

írásának befejező gondolata két lényeges dolgot erősített meg. Lelkesedésre buzdító szándékát a téma sokoldalú taglalásával próbálta kifejezni. Felismerte azt is, hogy ez az ábrázolás első lesz a világon. Ihletett, jól felkészült „rátermett nagyszerű szobrászra"01 vár a megvalósítása.

Mialatt Gyük Pál második közleményét fogalmazta, Sütő Albert páter az emlékmű mellett hitet tevő cikket tett közzé. Megállapította, hogy komoly mozgalom indult a szobor felállítására, amelynek helyszíne nem lehet kétséges, hiszen a hagyomány szerint, a templom a szülőhelyen emelkedik. Előtte „van az ő kútja, amely fölé az emlékmű kerül" oi Vitathatatlan, hogy szépnek, meggyőzőnek kell mutatkozzon, mert évszázadokig bizonyítja majd Szent Márton emlékének megbecsülését. Kitért arra az áldozatvállalásra (1000 P), amelyet az emlékmű bizottság kért az egyházközségtől. Márton önzetlenségére hivatkozott, aki köpenyét megosztotta a koldussal, így tudatosítva a hívekben, hogy néha „nagy alkotások csak nélkülözések, lemondások árán születnek" 00

Nem tétlenkedett a szűk körű szoborbizottság sem. 1937. június 18-án - inert bizonyára értékelte a különböző keringő nézeteket — a támadásokat elkerülendő, Ujváry dr. elnökletével úgy határozott: a Szent Márton-kútszobor tervezésére országos titkos pályázatot hirdetnek. Három díjat tűztek ki. Az

27