Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/3 (Szombathely, 2008)

ADATTÁR - Nagy János: A kemeneszentmártoni „török kendő” története

ADATTAR

«TAGT JMOS

A KEMENESSZENTMÁRTONI „TÖRÖK KENDŐ” TÖRTÉNETE

Sárváron, a Náclasdy Ferenc Múzeum állandó kiállításán a sok háborús kellék - fegyverek és egyenruhák - között üdítően hat egy megkapó szépségű, színesen hímzett textília, amit a „török kendő” néven tartanak nyílván.1

Levéltári kutatással sikerült felfedni hányatott sorsát, ami szerint valóban a 150 éves török megszállás idejéből származó, keleti eredetű műtárgyat láthatunk a tárlóban.

A „TÖRÖK KENDŐ” FELLELÉSE

Az eddig közismert adatok szerint Szabó Imre (1817-1881) szombathelyi megyéspüspökhöz vezetnek a szálak, aki nagy érdeklődéssel viseltetett a régiségek iránt, és lelkesen támogatta a Vasmegyei Régészeti Egyletei..' Valószínűleg valamelyik kemenesaljai bérmáló körútja során találkozhatott Szent- márton (ma: Kemenesszentmárton) község plébániáján a használaton kívül helyezett, érdekes kendővel.'1

Lipp Vilmosnak (1885-1888), a Régészeti Egylet egykori titkárának,4 1874. évi beszámolójában a következőket olvashatjuk róla: „Kiválóan érdekes két emlék, melyek a török világ után maradtak a megyénkben. Az egyik egy selyemhímzésű kendő, mely eddigelé a kemenes-szent-mártoni templom birtoka volt, s a melynek négyszög szegélye, valamint a középpontot kerítő kisebb hosszúkás négyszeg hímzett török feliratot mutat. E tárgyat a szombathelyi megyés püspök. Szabó Imre úr, egyletünk tisztelt elnöke, értékes vi- szontajándék útján szerezte meg s adományozta régiség tárunknak. ”s A „vi- szontajándék” egy kazula - laza, legalább térdig érő köpeny, a katolikus papok miseruhája - volt. Az egyleti napló szerint, a „hímzett teritőkendő körül irattal"*’ 1874. április 23-án került az egylet birtokába.

Az immár „török kendő’’-ként elnevezett műtárgyat Vajda Berta 1880-ban készült - eléggé elnagyolt - leírásában mutatta be: ,/íz 50 számú kendő török hímzés mező-komáromi lelet oltárterítőnek használtatott, mousselinra, s ha nem csalódom indiai mousselinre, színes selyem világokkal ama keleti modorban vairva, mely minden hímzés felett áll: mindkét oldaléin egyenlő révén.