Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/3 (Szombathely, 2008)

Melega Miklós: A 120 éve megnyitott szombathely-pinkafői vasútvonal kiépítésének története, 1881–1888. 1. rész

MELEGA MIKLÓS

A 120 ÉVE MEGNYITOTT SZOMBATHELYPINKAFŐI VASÚTVONAL KIÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE, 1881-1888 1.RÉSZ

A HELYI ÉRDEKŰ VASUTAK JELENTŐSÉGE ÉS JELLEMZŐI

A 19. század Európa szerte a közlekedést forradalmasító nagy vasűtépítkezé- sek korszaka volt. A közlekedési infrastruktúra modernizációja terén az Osztrák-Magyar Monarchia is kimagasló eredményeket ért el, a vasút hatékonyan hozzájárult a gazdaság dinamizálásához és a belső piacok integrációjához. A nagy távolságokat áthidaló fővonalak kiépülése után az 1870-es évektől jelentkezett. az igény, hogy a vasúttól távolabb eső területeket is bekapcsolják a közlekedés vérkeringésébe. Ezt a feladatot látták el a helyi érdekű (vicinális) vasutak, amelyek - mint elnevezésük is erre utalt - a helyi igények kiszolgálására jöttek létre. A vasút megjelenése lehetővé tette a forgalomtól addig elzárt vidékek nemzetgazdasági integrálását, fellendítette a korábban perifériális fekvésű területek kereskedelmét, segítette a mezőgazdasági és ipari termények piacra jutását, az ásványkincsek és energiahordozók feltárását, és nem utolsó sorban a személyközlekedést.1

Magyarországon a vicinális vasutak létesítésének és üzemeltetésének kereteit az 1880. évi 81. te., 1888. évi 4. te., és számos rendelet szabályozta.' A helyi érdekű vonalak a fővonalaktól eltérő szabályok, műszaki paraméterek szeriül létesültek. A fővonalakon a gyorsaság érdekében nagy teherbírású, egyenletes sínpályára, magas technikai színvonalú járműparkra és biztonsági berendezésekre, nagy pályaudvarok építésére volt szükség, ami tetemesen megnövelte a beruházási költségeket. Ezzel szemben a vicinális vasutak építésénél az olcsóság volt az elsődleges szempont, akár a gyorsaság rovására is. A lassabb közlekedés lehetővé tette az egyszerűbb technikai kivitelezést, így a helyi érdekű vasutak 30-50%-kal kisebb költséggel létesültek, mint a fővonalak, és iizembetailásuk is jóval kevesebbe került. A vasútvonal mentén csak kis állomások, vagy őrházak épültek, a pálya gyakran keskeny nyomtávú és egyenetlen futású volt, a kis teljesítményű vonatok csak 20-30 km/h-val közlekedtek. A vicinális vasutak létesítésében az adott vonal mentén élő vállalkozó szellemű földbirtokosok, gazdálkodók, a környékbeli települések vezetősége és pénzintézetei, s gyakran a kendet országgyűlési képviselői vállaltak kezdeményező szerepet. A bendiázás költségeit nagyrészt helyi tőkéből fedezték.'1

15