Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/2 (Szombathely, 2008)
ADATTÁR - Farkas Gábor: A zirci apátság nyugat-magyarországi birtoka, a szentgotthárdi uradalom és a szerzetesek, 1878–1950
GAZDÁLKODÁS 1920 ÉS 1944 KÖZÖTT A békeszerződéssel Magyarországon hagyott uradalom birtokrészei: Szentgott- liárd 964, Csörötnek 1983, Apátistvánfalva 159, Farkasfa 441, Háromház (ma: Magyarlak) 109, Kondorfa 263, Magyarlak 163, Orfalu 246, Rábagyarmat 626, Rábakethely 99, Rábakisfalnd 4, Rábatótfalu 130, Szakonyfalu 519, Talapatka 349, Újbalázsfalva 158, Zsida 149; összesen 5453 katasztrális hold. Művelési ágak: szántó 303, kert 16, rét 218, legelő 193, erdő 4723 katasztrális hold.~'! Az erdőgazdálkodás az 1921 előtti szinten maradt, területéből 74 katasztrális holdat vesztett. A többi művelési ág területveszteségei számottevők; a szántóföldi növénykultúrák a szükségleteket is alig fedezték, az állattartás visszaesett. Volt olyan 2 esztendő, 1923 és 1931, amikor az uradalom jövedelmet a zirci közpénztárba nem tudott befizetni, sőt 1931-ben, a gazdasági válság alatt, az előszállási uradalom egyenlítette ki a szentgotthárdi és a zirci uradalmi közterheket, hozzájárult a termelés megifjításához. 1923-ban nem termett annyi kenyérgabona, ami a konvenciósok szükségletét fedezte volna. A hiányt az előszállási uradalomból pótolták. Ezek az évek kevés termést produkáltak, más években azonban a jövedelemből jutott a központi pénztárba. Az 1921- 1922. gazdasági év végén 600.000 korona, 1930-ban 4000 pengő.a4 A kolostor fenntartása, működtetése nagy összeget emésztett fel. 1927-ben a szentgotthárdi konvent 11 tagból állt: Priszter Imre peijel, Kassuba Domokos alpeijel, Unger Román, Szilágyi Jenő, Berger Máté, Fejér Adóiján, Szűcs Aladár kiérdemesült tanárok, Cser Cézár hittanár, Szabó Tihamér házgondnok, I Ioiváth Jeromos jószágkormányzó, Erdőssv Bódog erdőfelügyelő.ao A személyi ellátmány 1941-ben 45.430 pengő, 1942-ben 40.326 pengő. 1942-ben leégett az apátsági tulajdonú alsórönöki fűrészüzem, amely 1934 és 1942 között évente 4000 m'1 ausztriai importfát dolgozott fel, a termelés 40%-a származott a szentgotthárdi erdőkből. Újjáépítése 1943-ig megtörtént. A fűrészüzem termelését még ez évben megkezdte, épületfát állítottak elő.a(> A GAZDASÁG 1945 UTÁN Az 1945. évi földreform során az uradalmat felosztották. Június 25-én a fővárosi szerzetestársaknak a minisztériumokban sikerült elérni, hogy Szentgott- hárdon 118 katasztxális hold 154 négyszögöl területet, továbbá a csörötneki erdészházat, a községházat visszahagyták az apátságnak. A földreform során elvesztették ingatlanaikat a ciszterci plébániák, a lelkészségek; a községekben a visszahagyott házhelyek, házak, kertek kerültek az új gazdákhoz; Rábagyarmat, Szentgotthárd (Hunyadi u. 40. szánni erdészház, gazdatiszti lak), Rábakethely, Farkasfa, Háromház, Magyarlak, Rábatótfalu, Zsida községekben.a7 A ciszterci rend gazdasági igazgatója, Hagyó Kovács Gyula, az erdők kitermelését kezdeményezte az uradalmi területeken, Eplényben, Előszálláson, Csöröt- neken. A háború utáni újjáépítés során az épületfára szükség volt, a fővárosi vállalkozók érdeklődtek az alsórönöki üzem termékei iránt. Megkereste a gazdasági igazgatót a Magyar Általános Kőszénbánya Rt., a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. is, amelyek több mint 20.000 ni' bányafa megvásárlására tettek ajánlatot. 1945 58
