Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/1 (Szombathely, 2008)

KÖNYVESPOLC - Salamon Nándor: Ács Pál: Tóth István. A küzdelem szobrásza

ténetét, tanrendjét, az iskolarendszer változásait, a rajzórák témaköreit is bemutatja. Megtudjuk azt is, hogy a nebuló termete miatt az első padban ült; a német nyelv tanulása miatt íratták Felsőlövőre; a rajzórák „felüdülést jelentettek” és „szívesen énekelt”. Megemlékezik a gimnázium ügyeibe beavatkozó Gusztáv Adolf svéd királyról és a szovjet megszállók dokumentum égetéséről, a Felsőlövő körüli táj bájáról, változatosságáról is.

A lényeg azonban, hogy tehetségét felismerték és az apja - anyagi, üzleti nehézségei ellenére - a család egyetértésével vállalta további tanulmányai fedezését, ezúttal már a bécsi művészeti akadémián. Megelőzően kézügyességét hasznosította a „műhelyben”, formaalkotó tehetségét pedig a szombathelyi Városháza és a Megyeháza beltéri munkáinál kamatoztatta, a cégüket segítve. Már a soproni gazdasági kamarák ösztöndíjasaként kezdte meg szobrászati tanulmányait a császárvárosban, 1882-ben. Háláját művek ajándékozásával rótta le a soproniaknak. Akadémiai évei a sikeres felkészülés jegyében peregtek. Zumbusch nemcsak tanára, mestere, barátja, útjának egyengetője is volt eg}7 személyben. Bécsben kötött barátságot Fadrusz Jánossal és megismerkedett majdani feleségével, Buttinger Máriával. Már akadémiai évei alatt jelentkezett bécsi és budapesti kiállításokon, nyert bíztatást és az elismerést bizonyító díjakat.

1891-ben hazatértek Budapestre. Mestere közbenjárására megkapta Stróbl Alajos üresen maradt műtermét a Várbazárban. Rögtön gondok szakadtak a nyakába. Stróbl készülő szobrainál segédkezett, közvetítésével elkészítette Szent László királyunkat ábrázoló első, jelentősebb szobrát Nagyváradra. Közben pályázatokkal próbálkozott, közreműködött az országház díszítésében király és allegorikus szobraival. (Hányat? - a kételyeket a szerző kutatásai oszlatták el!). Majd újra Nagyvárad püspöke bízta meg feladatokkal: Mária oltár, Szaniszló Ferenc püspök szobra. Párizsban ezüstérmet nyeit a Rodin hatásra utaló Bosszű- val. Ferenc József ajándékozási akciója keretében Hunyadi János alakjának megalkotását bízták iá. Nem minden bonyodalom nélkül, de eredményesen teljesítette a ma már jelképpé nemesedett hős egyéniségének szoborba örökítését.

Nem feledte szülővárosa sem. Felavatták Horváth Boldizsár szobrát 1901-ben. 1903-ban részt vett a szombathelyi ipari kiállításon, egyebek mellett bemutatta Szily János szobrának gipsz mintáját. A bronz emlékművet 1909-ben fel is avatták. A püspökség megrendelésekkel támogatta. Itt a Szent Márton-hermán kívül újabban további szobrait sikerült azonosítani: Az irgalmas szamaritánus, Madonna. Eredményes és meddő pályázatokon vett részt, síremlékeket, portrékat, kisplasztikákat alkotott. Nevéhez köthető az „első” budapesti Kossuth-szobor. Szombathelyen őrzik a Nagyváradra teivezett lovas Szent László-szobor gipsz terveit. A talpazatára szánt domborművet később a sárvári hősi emlékművön helyezték el. (Itt jegyezzük meg, hogy e lovas szobor - utolsó munkája! - révén volt „vetélytársa” Rumi Rajki István. Neid „hattyúdala”, földijének nagy csalódás volt e pályázat). Acs Pál kutatásainak köszönhető egy „újabb” Tóth alkotás, a püspöki palota kertjében gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspököt ábrázoló márvány portré szerzőségének igazolása. A Püspöki palotában őrzik Szaniszló püspök szobrának tervét is. Az említetteken kívül további, a műterméből kikerült szobrokat is őriznek Szombathelyen.

E ponton, számba vett műveit tekintve, talán kijelenthető: Szülővárosa mégsem volt olyan érzéketlen, mostoha fővárosba szakadt fiához. Legfeljebb emlékének ápolása szenvedett késedelmet. Ebben a művészettörténet is lu85