Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/1 (Szombathely, 2008)
ADATTÁR - Kalocsai Péter: A Batthyányak szerepe a Nyugat-Dunántúl modernizációjában a 19–20. század fordulóján
cesszióját a V.E.M.R-a nyerte el." — tudósított tévesen a korabeli sajtó.8” Valójában Batthyány Géza gróf volt az engedélyes! Hogy milyen jelentőséget tulajdonítottak Sopronban a város modernizációját szolgáló ezen ügynek, azt jól tükrözi a következő sajtótudósítás: ,,/l képviselők majdnem teljes számban megjelentek s a karzat, a mely más alkalommal kongani szokott az ürességtől. zsúfolásig megtelt érdeklődő városi közönséggel. Az érdeklődés központja természetesen a villamos-ügy volt; ez képezte a különféle pártok szellemi erőpróbáját. Különféle pártokról szólunk, mert a városi közgyűlésen még nem volt rá eset. hogy e pártok jelenléte ennyire kidomborodott volna, mint ez alkalommal. ”89 Az egyes pártok, csoportok nem a villamosítás és a villamosvasút ellen voltak, hanem a megvalósítás módjában képviseltek eltérő véleményt, pl. az elektromos áram- és a gázszolgáltatás egy cégben egyesüljön-e. A legmesszebb a radikálisok mentek, akik a szerződések elutasítása mellett voltak és azt javasolták, hogy a város maga létesítsen elektromos művet. E felvetést azonban a közgyűlés elvetette.90 Batthyány Géza és érdektársai a soproni elektromos műveket a VEMR- rel szerződéses viszonyban álló külön részvénytársaság formájában tervezték megvalósítani. Az energiaforrás közössége - az ikervári vízi erőmű - mindenféleképpen összekötötte a vállalkozásokat. A soproni és a szükséges ikervári beruházások finanszírozásához sikerült belga és francia tőkét bevonni.91 Az elektromos áram- és a gázszolgáltatás egy cégben való összeolvasztásaként 1898. április 30-án megalakították a Soproni Világítási és Erőátviteli Részvénytársaságot (SVER), amelynek elnöke Batthyány Lajos gróf lett. Az igazgatósági tagok között található Edelmann Sebő és Gothard Jenő is.92 A létrehozott részvénytársaság monopolhelyzetbe került Sopronban a világítás terén. Még az évben kezdetét vette az áramszolgáltatás a városban. (Székesfehérváron 1902-ben, Nagyváradon (ma: Oradea, Románia) 1903-ban, Győrben 1904-ben, Kolozsváron (ma: Cluj-Napoca, Románia) 1906-ban, Debrecenben 1908-ban).03 1900-ban valósult meg az ikervári összeköttetés. Transzformátor-állomás a Flandorffer (Táncsics Mihály) utcában létesült.9* Az elektromos áramot Sopronban is - Szombathelyhez hasonlóan - világításra, ipari célokra, például számos munkagép hajtására, használták fel. A külvárosi utcákban a petróleumlámpák helyett fokozatosan villanyvilágításra tértek át.9S A „gáz-zónán” kívül eső újabb utcákban, pedig már elektromos izzólámpákat állítottak fel.90 Az utcai közvilágításban még sokáig megmaradtak a gázlámpák. 1908-ban 68 utcát világítottak gázzal, a városi gázvezeték hossza elérte a 20.000 m-t. Ekkor 23 utcára terjedt ki a villanyvilágítás, az elektromos vezetékek hossza a településen pedig 96.880 m volt.97 A VEMR történetének egyik legjelentősebb közgyűlése 1899. július 8-án volt, ekkor döntöttek az ikervári vízi erőmű bővítéséről, a szombathelyi villamosvasút már említett meghosszabbításáról, a soproni főáramkör megépítéséről és ez utóbbi helységben elektromos közúti vasút létesítéséről.98 Az alapszabály némi módosítására is sor került, pl. a rt. által elektromos árammal ellátandó városok közé bekerült Sopron neve is.99 Az újabb beruházás 70
