Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/1 (Szombathely, 2008)

ADATTÁR - Kalocsai Péter: A Batthyányak szerepe a Nyugat-Dunántúl modernizációjában a 19–20. század fordulóján

1899-1900-ban belga és francia tőke bevonásával valósult meg.100 A kereske­delmi miniszter 1899. október 10-én 61.824/1899. számon adta ki „A soproni villamos városi vasútra vonatkozó engedélyokirat”-ot.101 Közben az engedé­lyes Batthyány Géza 1901. januári elhunyta miatt - a végrendeletből adó­dóan és a kereskedelmi miniszter megerősítésével - fiára, Batthyány Lajosra szállt át az összes villamosvasúttal kapcsolatos engedély és kötelezettség. 10~ Az engedélyokirat 19. §-a előírta, hogy az „Engedélyes köteles ... három hó alatt részvénytársaságot alapítani.”10'1 A Soproni Villamos Városi Vasút Rt. (SVWR) alakuló közgyűlését 1900. március 25-én, Budapesten tartották. A részvénytársaság székhelye Sopron, hivatali nyelve a magyar lett. Az igazga­tóság tagjai a következők voltak: Batthyány Lajos gróf, Edelmann Sebő, Got­land Jenő, Goutli Sándor budapesti ügyvéd, Brössler Ignác budapesti tanár, Schladner Alfréd soproni bankigazgató, valamint Felix Delhaye brüsszeli és Max Lvon párizsi lakosok.104 Batthyány Lajos gróf a villamosvasút létesítésével kapcsolatos minden dokumentumot, engedélyt és az „összes vagyonságokat” a SWVR-nek átadta,105 amely vállalkozás valójában szintén a VEMR tulajdona volt.100 A Széli-kormány kereskedelmi miniszterének, Hegedűs Sándornak a jelenlétében 1900. április 30-án került sor a villamosvasút fővonalának és a forgalmi telep szárnyvonalának ünnepélyes átadására.10' Ez Magyarország nyolcadik városi villamosvasútjának megnyitását jelentette.los A közvágóhídi mellékvonalat 1900. június 8-án adták át a forgalomnak.100 Az 5064 m hosszú villamospálya egy fővonalból (Déli pályaudvar, Baross Gábor utca—Kossuth Lajos út-Újteleki titca—Várkerület—Széchenyi tér-Erzsébet utca-Deák tér- Mátvás király utca-GYSEV pályaudvar), egy mellékvonalból (Várkerület, Pannónia szálló—Ötvös utca-Magyar utca—Kőfaragó tér—Győri út, közvágóhíd) és egy személyforgalomra nem használt szárnyvonalból (Kossuth Lajos út— Táncsics Mihály utca, forgalmi telep) állt.110 A fővonal Várkerület és a GYSEV vasútállomása közötti kerülő útirányát az indokolta, hogy a Mátyás király utca ekkor még nem vezetett be a Széchenyi térre. A fővonal hossza 3826 m, a Várkerület—közvágóhíd mellékvonal hossza 1238 m, a kettő együtt össze­sen 5064 m volt.111 A Várkerület-közvágóhídi vonalon csak bizonyos alkalmak­kor, a heti vásárok napjain, vagy pl. cirkusz vendégszereplésekor volt jelentő­sebb a személyforgalom.lia A szóban forgó villamosvonal forgalmát a terve­zéskor a pálya mentén kiépülő városrésztől, az új kórház megépítésétől és a sertéskereskedelem fellendülésétől várták.11,1 Ezek azonban egyelőre elma­radtak. Ezért a város képviselő-testülete az 1904. február 25-ei közgyűlésen hozzájárult ahhoz, hogy a szóban forgó pályát felszámolják, s helyette a fővo­nalat a Déli pályaudvartól a sörgyárig meghosszabbítsák.11 A gyorsan meg­épült új Baross utcai vonalszakaszt 1904. szeptember 24-én már meg is nyi­tották.115 A pálya hossza e változtatások következtében 4575 m-re csökkent, 1238 m hosszú pályát szedtek fel és 726 m újat építettek.110 A villamosvasút gyorsabbá és kényelmesebbé tette Sopronban is a városi tér használatát, meg­változtatta sokak helyi közlekedési szokásait és életmódját egyaránt.11 71

Next

/
Thumbnails
Contents