Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/1 (Szombathely, 2008)

ADATTÁR - Gál József: A XVI. országos dalostalálkozó Szombathelyen, 1905-ben

kultak. kevés kivétellel, mindenütt határozott nemzeti alapon állottak, s ki- haté) részesei lettek a magyar nyelv, irodalom közművelődés terjesztésének, a hazai jótékony célok támogatásának.

A pécsi találkozót még három követte. Ezek: Pest 1865-ben, amelyen 4-6 egyesület képviseletében 825 dalos vett részt, köztük a szombathelyiek 10 fős csoportja is.10 (Érdekes, hogy ezt követően - legalábbis nincs adat róla - egyetlen országos talákozón sem vett részt a szombathelyi egylet.) 1867-ben Aradon (ma: Arad, Románia) találkoztak az énekesek, ahol megalakították az Országos Magyar I lalárcgyesületet (továbbiakban: OMDE) 16 tagegyesülettel, amelynek Dunántúlról mindössze a csurgóiak léptek a tagok sorába." E sorban az utolsó az 1868. évi debreceni ünnep volt."

Az Aradon megalakult egyesület célját az alapszabály így határozta meg: „Képviselni a magyar dalárok érdekeit, megkönnyíteni, támogatni azok működési körét s az ereik egyesítése által határozott nemzeti irányba művelni, terjeszteni a magyar dalt s álltaiéiban a hazai művészet érdekeit."1' Azaz a kóruskultúra által is segíteni a nemzeti és társadalmi integrációt.

A célok mellett a megvalósítás szervezési teendőiről is intézkedik. E célból a „m [agyar] daláregyesület minden második évben az egyesületi közgyűlésen eleve meghatározott helyen orsz [ágos| dal- s ha a körülmények engedik. ezekkel összekötött zeneünnepélyt rendez és egyesületi közgyűlést tart a dalárdaegyesület fenéilléisa és működése érdekében.”**

Az OMDE is természetesen az egyesületi alapszabályok rendje szerint működött. Irányítója a központi igazgatóválasztmány, amely vezette, intézte az egyesület ügyeit. Tevékenységük fontos eseménye az alapszabályban meghatározott kétévente megrendezett dalostalálkozók szervezése a rendező várossal együtt.

Az OMDE 1867. évi megalakulása után újra kezdték számozni a dalostalálkozókat. Helyszínei és időpontjai az alábbiak: I. Pest, 1870.; II. Nagyvárad (ma: Oradea, Románia), 1872.; III. Kolozsvár (ma: Cluj-Napoea, Románia), 1874.; IV. Szeged, 1877.; V. Kolozsvár, 1880.; VI. Debrecen, 1882.; VII. Miskolc, 1884.; VIII. Pécs, 1886.,; IX. Szeged, Í889.; X. Budapest, 1892.; XI. Fiume (ma: Rijeka, Horvátország), 1894.; XII. Budapest, 1896.; XIII. Arad, 1898.; XIV. Kassa (ma: Kosice, Szlovákia), 1901.; XV. Temesvár (ma: Timi§oara, Románia), 1903.,n A találkozókat minden esztendőben a nyári hónapokban tartották. A hagyományt az 1905. évi szombathelyi XVI. találkozó időpontjának - augusztus 12-15 - megválasztásában is folytatták.

A SZOMBATHELYI DAEÁRDAEGYESÜLET

Az első szombathelyi daloscgylet megalakításának időpontját nehéz megállapítani. Egy 1897. március 24-ei keltezésű dalosegyletbe való meghívás - aláírói Éhen Gyula dalegyleti elnök és Zrínyi József másodtitkár - a Szombathelyi Dalosegylet megalapításának évét 1842-re teszi. (Ezt csak a soproni és pozsonyi előzi meg, mindkettőt 1837-re datálják).11’

A szombathelyi dalosok első alapszabálya 1850-ből való.17 1850. március 28- án engedélyezte a soproni kerületi cs. kir. főbiztos. Ezt az esztendőt említi aJu-