Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

2. szám - ADATTÁR - Kárpáti Judit: A szombathelyi neológ zsinagóga főbejáratának felirata

A szótő második jelentéscsoportja, a „beismerni, bevallani" kifejezések alapján pedig szólhat hozzánk a felirat olyan értelemben is, hogy ismerjük be saját hiányosságainkat és hibáinkat, hogy megláthassuk az Örökkévaló nagyságát. 4. A zsoltárvers negyedik szava ismét a Szentélyhez kapcsolódik: VíinJtn (kiejtése: „chacerotáv") Jelentése: „udvaraiba". Az alapszó itt, "ixn „chacer", azaz udvar, pitvar. Gyökbetűi: n ehet, 2£ cádi, "I rés A zsoltárvers szószerint a Szentély udvaraiba invitál. Hányféle udvara is volt a Szentélynek? Bár régészeti leletek nem állnak rendelkezésünkra a salamoni Szentélyből, a Királyok Első könyvében, a 6., a Krónikák Második könyvében a 2. és Jechezkél próféta könyvének 40. fejezetei alapján viszonylag teljes képet szerkeszthetünk az első Templom felépítését illetően. Maga a Szentély épülete - a fonások alapján - meglehetősen kicsinek tűnhet ahhoz képest, hogy az egész nemzet számára szolgáló kultuszközpont volt, ahová tömegek zarándokoltak a szélrózsa minden irányából, évente legalább három alkalommal, az úgynevezett zarándok ünnepeken (sálos regálim: Szukkot, Peszách, Sávuot). Figyelembe kell azonban venni, hogy maga a Szentély belső része az isteni jelenlét, a S'khina illetve ezzel együtt a frigyládák befogadására készült, s nem volt gyülekező hely funkciója, miként a mai zsinagógáknak. A hívek a hatalmas külső udvarba gyülekeztek, hiszen ezt a Szentföld éghajlata is lehetővé tette, ugyanis csak a téli hónapokban kellett számolni jelentősebb mennyiségű esőzésekkel.

80 A forrásokból azt is tudhatjuk, hogy külön udvara volt a nőknek, ezrát nasim.

21 A belső udvarba csak a Szentély szolgálatában álló kohaniták és léviták léphettek be, s itt folytak az áldozati előkészületek. Ez annyira megszentelt teriilet volt, hogy a léviták és a kohaniták számára kötelező volt a ruhaváltás, ha a külső udvarba, a néphez kívántak kimenni.

a3 Ennek alapján állítható, hogy a zsoltárversben szereplő VJTnxn (kiejtése: „chacerotáv"), azaz - a Szentély vagy Örökkévaló - „udvarai" szó, mindenek előtt az imádság, a dicsőítés színhelyét jelöli, amely a Szentély pusztulása után, s így a modern korban is a zsinagógák funkciójává vált. Bár explicit formában nem szerepel a Bibliában,

2

'

1 azonban számos, főként keresztény inteipretációban megjelenik a „pogányok udvara" kifejezés. Ha arra gondoluk, hogy a neológia számára mennyire nagy szerepet töltött be az egész emberiség iránt érzett felelősség, valószínűleg a felirat kiválasztói gondoltak a vnnsn szó ilyen jellegű konnotációjára is, azaz, hogy a keresztények szintén magukénak fogják érezni ezt a közös imádságra buzdító felhívást. A zsoltárversben ennél a pontnál megjelenik a fokozás: ne álljunk meg a kapunál, lépjünk beljebb és beljebb a Szentélybe, egyre közelebb az Örökkévaló jelenlétébe. Azonban már innen csak a hála konkiét, örömteli Idfejezésével szabad továbbhaladni, azaz hálaénekkel, öröménekkel, amelyeket a következő szó fejez ki. 5. A zsoltárvers utolsó, ötödik szava szépen zárja a Szentélybe ül. az imádság házába való meghívást: nVnrű (kiejtése: „bithila") 27