Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Bagi Zoltán: Végh Ferenc: Birodalmak határán - a Balaton partján

úri erősségeiliez, mint például Szigliget, Csobánc, Devecser, Hegyesd, amelyeket a felügyele tűkkel megbízott nádor, illetve országos - 1563-tól kerületi - főkapitányok hadiadóból kiállított katonasága egészített ki alkalmanként. Keszthely végvárrendszerben betöltött szerepe Szigetvár 1566. évi elvesztésével változott meg, mutat rá a Szerző, hiszen a kanizsai végvidék megszervezésével megbízott tarkői Tahy Ferenc még az abban az esztendőben megtartott várszemléjén a kolostor-őrhely megerődítését javasolta, amelyhez még a téli időszakban hozzákezdtek. Következő fontos eseményként a végvár életében azt emelte ki Végh Ferenc, amikor a földesúri magánkatonaság mellett a Balaton déli partján lévő Fonyód 1575. évi oszmán megszállása után királyi zsoldon tartott helyőrség is szolgálatba állt itt. A 15 éves habom időszakában Keszthely királyi őrsége két és félszeresére emelkedett, mivel az 1594-ben Győr elestét követően a végvidék erősségei közül csak e vár maradt - Csobánccal és Szigligettel egyetemben - keresztény kézen. Az itt szolgáló katonák pedig az új onnan ad hoc jelleggel kialakított a magyaróvári-sárvári végvidék irányítása alá tartoztak, egészen 1598ig, amikor is a régi főkapitányi központot visszafoglalták az oszmánoktól. A 17. század Habsburg-ellenes mozgalmai sem hagyták érintetlenül Keszthelyt. A Bocskai-felkelés idején kétszer is meghódolt a végvár Némethy Gergely serege előtt. Az első alkalommal az őrség kapitánya, az 1600-ban a Bolondvár alatt életét vesztő Pethő Kristóf helyére kinevezett rokon, Batthyány (II.) Ferenc familiárisa osztopáni Perneszy György is a felkelők oldalára állt, egy rövid időre. „Pártválasztása" nem maradt következmény nélkül, hiszen néhány hónappal később az uralkodó által iitódának kinevezte, a Pethő családdal szintén rokonságban álló szentgyörgyvölgyi Bakács Sándor pápai főtisztet. Azonban az ő katonáinak is többsége - 40 hajdú kivételével - Bocskai hűségére esküdött fel ismét, így a király hűségén maradtak kénytelenek voltak elhagyni a várat. A Szerző külön alfejezetben emeli ki, hogy a bécsi békét követően az őrség nem akarta beengedni az újra kapitánnyá kinevezett Bakácsot és katonáit a végvárváros védművei közé. így ezek Szigligeten állomásoztak, mindaddig, amíg 1609 augusztusának elején szabályos ostrommal - ágyúval támadtak a parancsmegtagadókra - térdre nem kényszeríttették őket. A Bethlen Gábor vezette Habsburg-ellenes harcok közül az elsőben vett részt a keszthelyi őrség. Bakács, a végvárváros kapitánya, az Erdélyi fejedelem és választott magyar király táborába állt, követve Batthyány II. Ferenc példáját egyrészt. Másrészt, megelőzendő Pethő Gáspárt abban, hogy Bethlennél kieszközölje a maga számára a keszthelyi kapitányi címet. Az őrséget pedig a zsoldfizetés ígérete csábította a fejedelem hiíségére, mivel 11 év óta (!) nem kapták meg járandóságukat. Az 1622 januárjában Nikolsburgban megkötött béke után a királyi biztosok átvették a dunántúli erősségeket, ám ezért kemény feltételeket szabtak Bethlen volt katonái: általános amnesztia hirdetését, valamint zsoldosztást, illetve -emelést követeltek. Emellett kikötötték, hogy idegen katonaságot nem rendelhet az uralkodó a végházakba. Ez utóbbi feltétel nem teljesült, hiszen a vesztfáliai békét követően a császári zsoldban maradt 19 - kilenc gyalogos, kilenc vértes és egy dragonyos ezred egy részét a Magyar Királyság területén helyezte el az Udvari Haditanács. 1651 februárjában az egyik gyalog regiment német katonáit Keszthe85