Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

1. szám - ADATTÁR - Söptei Imre: „Torma az orruk alá!" - Egy vidéki élclap, 1882-1892 - 1. rész

Különös vonzódása volt a humorisztikns írásművekhez és lapokhoz. Göcseji Gyula néven jelent meg munkája az Üstökösben 1867-ben, de írt a Bolond Istókba is 1873-ban. A Zuhanyon és a Tonnán kívül Kénkő álnéven szerkesztette még a Budapesten megjelenő Füstölő című antiszemita élclapot 1882-ben, valamint Veszprémben a Paprika nevet viselő vicclapot is. 1868-ban Őszinte szavak címen megjelent gúnyos hangvételű írása miatt perbe fogták, az esküdtszék bűnösnek találta, 8 hónapra elítélték, amit teljes mértékben le is töltött a váci fegyintézetben. Az 1880-as évek végén agylágyulást kapott és szinte magatehetetlenként halt meg 1896. július 9-én, Zalaegerszegen.

31 Ugyancsak a Szinnyei József által összeállított munka segít egy másik közreműködő azonosításában. Az egyébként a postai szakmában tevékenykedő, később postafőtiszti rangot is szerzett, alapi Salamon István 1887-től működhetett közre a Tonnában, amikor Szombathelyen gyakornokoskodott. Salamon 1868-ban született az akkor még Sopron vánnegyei Csepregen, apja ottani földbirtokos volt. A soproni középiskolás évek után következtek a szombathelyi postagyakornoki évek, melyek után Sopronba vezényelték a posta- és távíró igazgatósághoz. Később Budapesten, a minisztériumban kapott előadói áldást. Az 1890-es évektől már inkább szakírói tevékenysége került előtérbe - pl. Telefonkönyv. 1-2. köt. Bp., 1904-1905. -, de fiatalabb éveiben több írása, főleg versei jelentek meg a Sopron és a Vasmegyei Lapok című újságokban, valamint a Tormában is.'*

2 Tennészetesen lapunkban nem saját nevén jelent meg. Az 1887. évhez köthető a „Lirai Aloe", továbbiakban aránylag rendszeresen megjelenő rovat,'*

3 de feltehető, hogy a későbbiekben Floridus álnéven is az ő költeményei jelentek meg.'** Závory Sándor nevével először 1889 májusában találkozunk a Tonnában. A nevezetes fürdőorvos gleichenbergi munkahelyére utaztában Szombathelyen meglátogatta a lap szerkesztőjét.

35 Mintegy természetesen a következő számban már meg is jelent egy Závory írás, amelyben az írói-újságírói vénával is megáldott gyógyász, egy anekdotát tett közzé a Szent Vlagyimirt megtréfáló orosz parasztról. A tennészetes kifejezés, amelyet a gyorsan megjelentett munkájához fűztünk, azért helytálló, mert Závory sajtómunkásként is közismert volt a korszakban. 1842-ben született a Komárom vánnegyei Nagykesziben (ma: Vel'ké Kosihy, Szlovákia). A pápai refonnátus kollégiumban végezte középiskoláit, ahol halálig tartó barátságot kötött Eötvös Károllyal. 1867-ben kapta meg diplomáját a pesti egyetem orvosi karán. Gyakorló idejét Szoboszlón (ma: Hajdúszoboszló) és Kecskeméten töltötte. Világlátását és szakmai előmenetelét segítették híres monarchiabeli orvosokkal kialakított kapcsolatai. 1872-ben Korzikát, 1890-ben Oroszországot járta be. Az 1880-as évektől Gleichenbergben praktizált, ahol hírneves betege, Mikszáth Kálmán mellett Kún Samu is a paciensei közé tartozott. Korábbi próbálkozásai - a Képes-Világban, 1873-ban - után, Mikszáth rábeszélésére jelentette meg adomaszeríi vidám történeteit a Vasárnapi Újságban és ezek szerint a Tonnában is. 1921-ben Budapesten halt meg.

36 57