Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

4. szám - Erdődy Gábor: A horvát kérdés belgiumi megítélése a Batthyány-kormány időszakában

hírek sorát ismertető írás másrészt azt a megállapítást is idézte, miszerint a birodalom polgárai számára az alkotmányban rögzített szabadságot örömmel biztosítani kész uralkodó szentesítette az Erdéllyel létrehozandó unió törvényét. Sőt, a nemegyesült görögök püspöke, Anton Sagima, az erdélyi románok nevében szintén egyetértését nyilvánította ki a döntéssel kapcsolatban.

00 A radikális republikánus hírlap jíílius 17-én arról tájékoztatott, hogy a magyar-horvát ellentét továbbra sem csitul. Sőt, a zágrábi történések a nyílt háborús készülődés szakaszába léptek, ráadásul a folyamatot Ilié érsek is támogatja. Az ultraillír párt Constantái királlyá, és Jellacié diktátorrá történő kikiáltása mellett mozgósít, miközben a magyar kormány a jelek szerint nem kíván semmiféle engedményt tenni. Mindeközben a Pruth szélén jelentős orosz erődemonstráció zajlik.

07 Egy héttel később megjelent, „Hongrie et la Croatie" című írásában a namuri orgánum munkatársa aggodalommal állapította meg, hogy a konfliktus elmérgesedése immár a legnagyobb bonyodalmakkal fenyegeti egész Kelet-Európát. Az előzményeket összefoglaló visszapillantásában emlékeztetett arra, hogy tavasszal a magyar ellenzék radikális, de egyben a magyar elem dominanciáját is magába foglaló reformokat szorgalmazott, holott a királyság 14.000.000 lakosából mindössze 4.000.000 magyar. A bécsi problémákat kihasználva ugyanakkor elérte az ország adminisztratív függetlenségét, ezáltal pedig a valóságban Horvátországot és Erdélyt is járma alá hajtotta. Zágrábban visszahatásként létrejött a szláv ellenzék központja, amely proklamálta a szláv tartományok függetlenségét, és új állam létrehozására törekszik Illír Királyság néven, magába foglalva Szerbiát és Bosznia egy részét is. Az osztrák kormány mindeközben felismeite, hogy a horvátok mozgalma valójában Ausztria érdekeit szolgálja. A bécsi kabinet kettős játéka következtében a magyarok elkeseredésükben háborút hirdettek a bán ellen, aid azonban erős ellenállást tanúsít. Az Ausztriát a német egység részeként látni óhajtó bécsi republikánusok ugyanakkor a magyarokat támogatják.

08 A radikális republikánus hírlap elemzésében egyértelműen felbukkantak tehát a magyarellenes Habsburg-propaganda céljait szolgáló elemek. Hasonló hangulati eltolódás volt regisztrálható a Le Liberal liégeois július 21-én megjelent, az erdélyi románok katonai előkészületeiről „Agitation danubienne" címmel tájékoztató tanulmányában is, amelynek helyzetértékelése szerint a magyarok hamarosan kénytelenek lesznek komolyan számolni azzal a veszéllyel, hogy a románok és a szlávok harapófogójába kerülhetnek.

09 A cikkíró hangot adott azon reményének, hogy valódi érdekeiket szem előtt tartva a magyarok még az orosz intervenció beköszöntése előtt elszánják magukat „az emancipált szlávokkal történő békekötésre",

70 és mindent megtesznek a románok felszabadításáért. Egyértelmű kritikát magába foglaló meggyőződése alapján ugyanis egyedül az általa megjelölt szerep áll összhangban a magyarok igazi nemzeti érdekeivel. 1 hónappal később, immár azt a véleményt fogalmazta meg a demokratikus republikánus orgánum, hogy a szerb nemzet bármikor kész lenne békét kötni a magyarokkal az általuk javasolt - ám az olvasókkal nem ismertetett - feltételek alapján. Az érlelődő konfliktustért kifejezetten a magyarok állítólagos elnyomó politikáját hibáztató cikk írója komolyan és nem titkolt megértéssel számolt ugyanakkor azzal a lehetőséggel is, 26