Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

4. szám - Erdődy Gábor: A horvát kérdés belgiumi megítélése a Batthyány-kormány időszakában

Vrsac, Szerbia) körüli csatározásokról.

89 Ezt követően vált valóban rendszeressé a tájékoztatás a délvidéki harcokról, igaz meglehetősen rövid hírek formájában. Az összeurópai fejlődés legsúlyosabb tehertételét a radikalizmus általános térnyerésében megjelölő ultrám ontán Journal de Bruxelles a magyarországi békés átalakulás folyamatát szintúgy a nemzetiségi konfliktus kiéleződésétől látta leginkább veszélyeztetve. A magyarokkal szemben tanúsított korábbi objektív magatartását módosítva augusztus 6-án megjelenő számának „Revue politique" című rovata immár arról tájékoztatta olvasóit, hogy „a magyar gőg

nm-re súlyos csapásokat mérnek a horvátok győzelmei, amelyek egyre inkább elhomályosítják a magyarok katonai hősiességéről széles körökben elterjedt véleményeket.

61 Őszintén jóindulatúnak távolról sem nevezhető hangnemben, a konfliktus végkimenetelét sokban megelőlegezve azt tanácsolta a magyaroknak, akik az itáliai háború kapcsán szerinte felettébb egyszerűnek láttatják 50.000 katona kiállítását, hogy fordítsanak inkább több figyelmet saját ügyeik rendbe tételére, mivel „egy kicsit kevesebb szájhősködéssel és több energiával"

bti talán nem kockáztatnák bukásukat. Július közepén a Gazette de Liege a pesti országgyűlés munkájának középpontjában álló legfontosabb kérdésként a Horvátországban és a dunai „belső" tartományokban kitört lázadást jelölte meg. Hitelt adott Ferdinánd állításának, hogy a dinasztia szeretné a polgárháborút elkerülni, ám a tájékoztatás teljességére törekedve arra is kitért, sokan azt a látszatot igyekeznek kelteni, mintha az uralkodó állna a zendülés mögött, és abban nem a résztvevők szabad akarata nyilvánul meg, hogy a nemzetiségi tömegeket valójában lázítók bujtották fel.

68 A konzervatív katolikus orgánum augusztus 1jén részletesen beszámolt a magyar parlament felirati vitájáról, mindenekelőtt az olasz és a horvát kérdést állítva tájékoztatója középpontjába. Magyar szempontból igen kedvezőtlennek, és beigazolódása esetén valódi katasztrófával fenyegetőnek nevezte a Szerbia és Bulgária irányából, a horvátokkal való egyesülés céljából a határokon már átkelt, állítólag mintegy 70.000 katona közeledésének hírét. A cikkíró azt állította, hogy Jellacic zászlaja alatt valamennyi Magyarország ellen készülő háborús párt koncentrációját készítik elő.

04 A szerző másnap megkönnyebbüléssel üdvözölte Batthyány és a horvát bán bécsi, a megoldás reményében kezdeményezett találkozójának gondolatát. Túlfűtött békevágyától átszellemülve a Bánátban zajló eseményekből pedig máris arra következtetett, hogy a fejlemények váratlan fordulatot vettek, és a szembenálló csapatok a harc helyett a fraternizálás útját választották.

65 1848. július-augusztusa folyamán a belga radikális közvélemény látókörében is egyre hangsúlyosabb helyet foglalt el a magyar-horvát viszony kiéleződése. Az európai dimenziókban kiteljesedő kölcsönhatásrendszer egyik stratégiai jelentőségű negatív mozzanatát a vizsgált lapok a magyar kérdésben jelölték meg. A L'Éclaireur július 15-én hosszú cikkben tájékoztatta közönségét arról, hogy István főherceg nádor nyitotta meg a pesti országgyűlést, bejelentve egyúttal teljhatalommal történt felruházását. A királyi alteregó beszédét ismertetve az ország rendkívüli körülményeit ecsetelte, és olvasói felé a magyar értelmezést közvetítve Horvátország részéről nyíltan mutatkozó lázadásról, az Al-Dunán pedig a békét megzavaró csapatok garázdálkodásairól szólt. A kedvezőtlen 25