Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

4. szám - Erdődy Gábor: A horvát kérdés belgiumi megítélése a Batthyány-kormány időszakában

zésként pedig a német és a magyar érdekek találkozására rámutatva kiemelte: „Bécs republikánus pártja támogatja a magyarokat, de csak azért, hogy gyengítse a császári hatalmat, és előkészítse Ausztria és a monarchia német tartományainak teljes annexióját az egységes Németországhoz. "

51 A L'Obseivateur Belge Németország érdekei szempontjából is rendkívül fontos fejleménynek minősítette, hogy a magyar országgyűlés a közös barátság jegyében augusztus 3-án egyoldalúan elkötelezte magát a Frankfurtban ülésező német nemzetgyűlés mellett arra az esetre, amennyiben az osztrák kormány Ausztria és a dinasztia valós érdekeit félreismerve akadályozná az egység létrejöttét, és eközben habomba keveredne a központi német kormányzattal. Az európai állapotokat vizsgáló, valamint a kialakult helyzet teljes bizonytalanságát hangsúlyozó, ám a magyarellenes propaganda hatása alatt megszerkesztett és alapvető történeti isineretek hiányáról árulkodó augusztus 10-ei vezércikke korábban sosem tapasztalt elmarasztaló hangnemben ismételve meg a szerb és a román emigráció éiveit azt hangsúlyozta, hogy a Habsburg Birodalom a valóságban két nagy államra bomlott: egy németre, amely a konföderáció részét képezi és egy magyarra, amely a számára kedvező lehetőségeket Idliasználva erőteljes terjeszkedésnek indult, és bekebelezte Erdélyt, Szlavóniát, valamint a határőrvidékeket, elnyomva a horvátokat, a szerbeket és az erdélyi románokat. A liberális-katolikus fórumok figyelmét ugyancsak elsősorban a horvát kérdés kiéleződése fordította Magyarország felé, és a fokozottabb érdeklődés jelei június végétől kezdtek egyértelműen mutatkozni. A L'Impartial Bruges arról tájékoztatta olvasóit, hogy Újvidék (ma: Növi Sad, Szerbia), valamint Nagykikinda (ma: Kikinda, Szerbia) szláv lakossága fellázadt a császárral szemben, és felfegyverzett felkelők hatoltak be a magyarlakta területekre. Kiemelte, hogy mindeközben Karlóca nemegyesült görög érseke pánszláv agitátorok érkezését várva arra ösztönözte a románokat, hogy ők is aktívan lépjenek fel a magyarokkal szemben. A konfliktus ausztriai hátterébe is fontos bepillantást nyújtva jelezte, hogy zágrábi híresztelések szerint az uralkodó támogatásáról biztosította Jellacicot, és Horvátország jogainak megoltalmazását ígérte a magyarokkal szemben.

55 Különösen nagy jelentőséget tulajdonított a válsághelyzet al-dunai vonatkozásainak is. „Principautés Danubiennes" címmel július 26-án megjelent cikkében a Bukarestben (ma: Bucuresti, Románia) kibontakozó forradalmi eseményekről; néhány nappal később azonban az orosz csapatok beavatkozásáról, Havasalföld és Moldva megszállásáról, a bukaresti rend helyreállításáról tudósított.

50 Beszámolt a nyugatflandriai hírlap a Batthyány-kormány energikus, a függetlenségét egyoldalúan deklaráló Horvátország megrendszabályozására irányuló intézkedéseiről is. A délszláv—magyar konfliktus konkrét tényei alapján mindenekelőtt a szlávok uralkodójuk elleni lázadásának tényét ragadta meg, a magyarok védelmi intézkedéseit pedig - mint következményt - tárgyilagos objektivitással mutatta be.

57 Magyarországgal foglalkozó hírek a Journal des Flandres-ban július közepétől kezdtek felbukkanni. Az esetleges érdeldődő egyelőre még az „Allemagne" rovatban olvashatott Várasd (ma: Varazdin, Horvátország) bevételéről, valamint a horvát-magyar viszály elmélyüléséről,

58 majd július 26-án jelent meg először „Hongrie" alrovatcím alatt részletes tájékoztató a Versec (ma: 24