Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

2. szám - ADATTÁR - Kárpáti Judit: A szombathelyi neológ zsinagóga főbejáratának felirata

Ezidőtájt kristályosodott ki a zsinagógák strukturális felépítésének általános rendszere, amelyek a középkor során egységesen megőrződtek mind askenáz, mind szefárd területeken, helyenként eltérő elnevezéseket használva. Az építés általános szabálya szerint a következő dolgok elengedhetetlen feltételei a kóser zsinagógának: \ül]p "piN áron kódes (^DTi héjkhál szefárd területen), más néven tóraőrző szekrény, a szentélyben frigyláda párhuzama, melynek szigorúan meghatározott helye a Jeruzsálem felé mutató fal (Izraeltől nyugatra eső helyeken a keleti fal, a mizrách), Az imákat a Tóraszekrény felé fordulva mondják, azaz Szent Város felé nézve. Ez a zsinagóga legszentebb helye, párochet, függöny választja le a helyiség többi részétől. A bejárati ajtó, szemközt a áron hákódessei, ennek megfelelően a nyugati falon található, s efelé fordulva köszöntjük jelképesen a megérkező, kabbalisztikus értelemben vett Sábát Kálát, a „szombat királynőt", azaz magát a Sábbátot. A Szentélvbeli színkenyér (lechem pánim) asztal mintájára a tóraolvasó asztal, a bimá (tévá szefárdoknál) a zsinagóga közepén található. Az emancipáció korában a németországi reform illetve a magyarországi neológ zsinagógákban a Tóraszekrény elé helyezték, hasonlóan a keresztény templomok áldozó vagy úrvacsora asztalához. A jeruzsálemi Szentélyben folyamatosan égett az örök mécses, ennek megfelelően a zsinagógában is jelen kell lennie a nér támidnák. A hétágú gyertyatartó, a menorá helye a Tóraszekrény előtti térben van. A zsinagógának általában 12 ablaka van, Izrael 12 törzsére emlékezve. A Szentélvbeli elkülönüléshez hasonlóan a nők és a férfiak külön helyen ülnek. A nők az ezrát násim teljesen vagy részben leválasztott helyén imádkoznak. A hely szentségét tiszteletadással fejezzük ki, mely abban is megnyilvánul, hogy: a belépés pillanatában elmondjuk aMá tovu imát.

ia Zsinagóga, tanulásra, közös imádkozásra, a Tóra felolvasására szolgáló épület, mely egyúttal a zsidó közösség vallási életének és összetartó erejének biztosítékául szolgál. A mai zsinagógák feladatai közé tartozik a tagság vallási és szellemi nevelése, Izraellel való kapcsolat támogatása, igazi zsidó otthon segítése, judaizmus értékeinek a napi gyakorlatba történő átültetésének segítése, identitáskeresők segítése, gyermekek oktatása. A zsinagógák falait illetve a Tóraszekrényt a zsinagóga belső terétől elválasztó függönyt, a párochetet gyakran díszítik a zsidó szentírás nevezetes szakaszaival, amelyek egyúttal az adott közösség hitvallását is tükrözik. Éppen ezért kultúrtörténeti szempontból rendkívül fontos és tanulságos feladat a górcső alá vett közösség zsinagógabeli feliratait tanulmányozni. Sajnos, Magyarország történelmének utolsó 60-70 éve során ezek többsége teljesen az enyészeté lett, közömbös vagy épp ellenséges kezek festették át, verték le a zsinagóga falairól. Ez utóbbi történt a szombathelyi neológ zsinagóga bejáratát koszorúzó, ékes felirattal is: az épület átalakítása során teljesen eltűnt, ma már csak a halványodó emlékezetekben és barnuló fényképeken él tovább és hirdeti a hajdan volt közösség tenni akarását, elhivatottságát. 22