Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

4. szám - Mürber Ibolya: Vas megye és az 1956-os magyar menekültek

A magyar KSH felmérés szerint a Magyarországot elhagyó férfiak kormegoszlása eltért a nőkétől. A férfiak több mint 3/4-e a fiatalabb, produktív korhoz tartozott (15-39 éves), a nőknél ez az arány mindössze 64%-ot jelentett. A külföldre távozott férfiak 46%-a 15-29 éves volt, addig a nőknél ez a korosztály alig volt magasabb, mint 30%. A nők túlsúlya a 15 évnél fiatalabb és a 60 évesnél idősebb korosztályokban érvényesült. A nyugati határszélhez közel eső területeken magasabb volt a gyermekek és idősek aránya a menekültek között az országos átlaghoz képest. A megyék közül a legtöbb gyermek és fiatalkorú Győr-Sopron megyéből távozott (18,9%), ezen korosztályok aránya Vas megyében is jóval magasabb volt, mint az országos átlag (17,8%). A 15-24 éves fiatalkorúak többsége 66%-a Zala megyéből menekült.

2:i Szemléletes példát jelent ismételten a szentgotthárdi járás: a menekültek 28%-a 15 évnél fiatalabb, 31%-nk 15-24, 26%-uk 25-39 éves volt, míg a 60 évnél idősebb korosztály a menekülteknek mindössze 1,7%-át tette ki. KSH ADATOK OSZTRÁK ORSZÁGOS %-BAN ADATOK %-HAN Hajadon, nőtlen 59 44,0 Házas 35 49,1 Özvegy 3,5 4,5 ] Elvált nincs adat 2,2 Ausztriában házasságot nincs adat nincs adat kötött 3.táblázat j\z 56-os magyar menekültek családi állapota (Forrás: KSH Jelmérés „az illegálisan külföldre távozott személyek föhh adatai" címmel. 1057. és Statistische Erhebung des Ministeriums für Inneres über die Neujlüchtlinge ans Ungarn. 1057.) A források szerint általánosságban megállapítható, hogy a nem házas családi állapotúak aránya volt a legmagasabb a menekültek között, meghaladta az 50%-ot. Egy családdal nem rendelkező személy a migrációs döntésében kisebb felelősséget vállalt, hiszen „csak" a saját élete, jövője felől döntött, s nem az egész családja sorsa felett. Általánosságban megállapítható, hogy a családdal nem rendelkezők mobilabbak voltak, mint a családdal rendelkező honfitársaik. A Budapestről távozók között viszonylag magasabb számban voltak házas, özvegy és elvált családi állapotú személyek. Ugyanakkor a nőtlen és hajadon fiatalok száma éppen a nyugat-magyarországi, így a Vas megyei községekben volt a legmagasabb. A társadalom-statisztikai felmérés eddig vizsgált három faktora a nemek aránya, a családi állapot és a korösszetétel sokat elárul a vizsgált népességről, de magáról a migrációról a legtöbbet a foglakozási szerkezet mondhat. Abból az egyszerű tényből, hogy milyen az adott tömeg foglakozási szerkezete, nem csupán a társadalomban betöltött pozíciókra és gazdasági szerepekre 20