Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)
4. szám - Mürber Ibolya: Vas megye és az 1956-os magyar menekültek
lehet következtetni. Ez az egyik legegzaktabb módszer a migrációs döntés gazdasági aspektusainak megismerésére. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az egyéb emberi tényezők - pszichikai tőke, személyes kapcsolatok, előismeretek - szerepe elhanyagolható lenne. Szinte a Magyarországon akkor létező szakmák összessége megjelent a menekültek lejegyzett foglakozásai között. A nyeregkészítő éppen úgy elhagyta Magyarországot, mint a pénzét a lóversenyeken kereső zsoké. Ez a tény is megerősíti azt a menekültekkel kapcsolatban oly sokszor hangoztatott kijelentést, miszerint a forradalomban, és különös tekintettel az ország elhagyásában a magyar társadalom minden rétege képviseltette magát. KSH ADATOK %-BAN Fizikai dolgozó QQß 52 5 4 | Szellemi dolgozó 25,4 24,7 ! Mezőgazdasági dolgozó 7 \ 5^7 Egyéb 4,0 17,2 4.táblázat A magyar 56-os magyar meneküllek foglalkozási szerkezete (Forrás: KSH felmérés „az illegálisan külföldre távozott személyek fői)b adatai" címmel. 1957. és Statistische Erhebung des Ministeriums fir Inneres über die Neujlüchllingc aus Ungarn. 1957.) A KSH adatai alapján a magyar, menekültek 7,1%-a volt mezőgazdasági foglalkoztatott. Magyarországon az 1960. évi népszámlálás alapján az aktív népesség 35%-a dolgozott a gazdaság első szektorában, az 1949-es népszámlálás szerint még közel 50%-a. A 19. század végi, 20. századi magyar emigrációs hullámok történetében először 1956-ban volt a mezőgazdaságban dolgozó tömegek migrációs aktivitása alacsonyabb fokú, mint a társadalom többi rétegében. A forradalmat megelőző országon belüli kényszermigráció, a vidékről az iparral rendelkező városokba-áramlás, a kollektivizálás a hagyományos magyar paraszti társadalmat gyökeresen átalakította, megszüntette. A falvak társadalma már nem volt azonos az agrártársadalommal. Magyarországon a forradalomtól és a kivándorlástól leginkább érintett megyék jellemzően az ország nyugati felében voltak. Míg azon megyék, amelyekben a népesség jelentősebb hányada a gazdaság első szektorában dolgozott inkább a Duna vonalától keletre feküdtek. A mezőgazdaság, mint gazdasági ágazat szó szerint földhöz kötött. Az 1950-es években nem a mezőgazdaság volt a fejlett országok gazdaságának húzóágazata, így egy mezőgazdaságban dolgozó számára egy új országban az új egzisztencia felépítése minden bizonnyal nehezebb volt, mint egy műszerésznek vagy villanyszerelőnek. A menekültek 63,5%-a fizikai dolgozó volt, többségében ipari szakmunkás (54,5%), őket követték a segédmunkások (28%). Az 1960-as népszámlálás szerint az aktív keresők 32%-a dolgozott az iparban. Azaz a menekültek között az iparban dolgozók aránya közel kétszerese volt a magyarországi átOSZTRÁK ORSZÁGOS ADATOK %-BAN 21
