Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

1. szám - Soós István: Kishevesi Hevenesi Gábor (1656-1715)

tervbe vette a »magyar történet eredeti forrásokon alapuló feldolgozását"*

2, is, s bár ezt elfoglaltságai miatt nem tudta megvalósítani, de ténylegesen »megindította a rendszeres egyháztörténeti forráskutatást".^ A magyarországi történetírás elmaradottságát látva, külföldi példákra hagyatkozva, mindenekelőtt szintén a bollandisták kutatómunkáját mintaként tekintve »szerkesztette meg a magyar tudományos történetírás alapító okmányának tekinthető írását", illetve felhívását a magyar egyháztörténet forrásainak összegyűjtésére, amellyel kb. 1695-ben készült el. Kérdés, vajon a bécsi udvar és kormányzat számára is olyannyira fontos és szükséges történeti kútfők összegyűjtésének gondolata, illetve terve köthetőe egyetlen személyhez? így akár a Magyarország újjászervezésének tervét kidolgozó Kollonich Lipót grófhoz, vagy éppenséggel a jezsuita rend olyan kiváló egyéniségeihez, mint akár Hevenesi Gáborhoz, Szentiványi Mártonhoz, vagy Czeles (Cseles) Mártonhoz stb.?

4(i A korábbi történeti, irodalomtörténeti és teológiai szakirodalom kizárólag Hevenesi Gábor személyéhez kapcsolta a magyarországi történeti forrásanyaggyűjtés gondolatának elindítását és tervezetének kidolgozását.

47 A szakirodalomban évtizedeken át szintén makacsul tartotta magát az az »érvvel, vagy adattal nem igazolt közhely"^ miszerint »Hevenesi az egyháztörténeti kutatás szükségességéről először Kollonich Lipót érseket győzte meg".

m A fenti állításokat a közelmúlt körültekintő kutatásai, illetve eredményei egyértelműen megcáfolták, és arra hívták fel a figyelmet, hogy Hevenesi kezdeményezése és a „Modus" minden valószínűség szerint közös munka eredményeként született meg.

50 A „Modus" végleges tartalmának és felépítésének kialakításához pedig egy, korábbi vagy egyidejű, szintén jezsuita szerző tollából származó javaslat („Propositio"), valamint egy tervezet („Projectum") is minden bizonnyal jelentős mértékben hozzájárult.

51 Hevenesi kizárólag önálló kezdeményezését sem a kortársak, akik közül többen részt vettek a „Modus" kidolgozásában és a munkálatok megindításában, sem pedig a vele foglalkozó egykorú és későbbi életrajzok nem támasztják alá, azaz nem tudnak ilyen irányú tevékenységéről.

52 Az minden esetre tény, hogy Hevenesit, ahogy azt már a magyar szentekről írott munkájának előszavában megfogalmazott gondolatok is igazolják, élénken foglalkoztatta a magyarországi történeti-egyháztörténeti kútfők feltárása és egybegyűjtése. Egyik, feltehetően az 1690-es évek első feléből származó levelében szintén a fent idézett miivében megfogalmazott panaszos gondolatok csengenek vissza, ti. a sok-sok háború következtében elpusztult országban a honi történelemben, de kiváltképpen az egyháztörténetben tudatlanság uralkodik. Ugyanakkor pozitív fejleménynek tartja, hogy hazánkban nincs hiány olyan személyekben, akiknek szándékukban áll Inchofer Menyhért megkezdett kutatásait folytatni, és az egyházi ismeretek mellett a világiakat is magukévá kívánják tenni. Nagy akadályokat és nehézségeket jelentenek azonban a kutatók számára a levéltárak hiánya, melyek részben megsemmisültek, részben elvesztek, részben pedig dokumentumaikat széthordták. E 10