Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

1. szám - ADATTÁR - Tóth József: Az ikervári Batthyány-kastélypark 1850. évi növénylistája

TÓTH JÓZSEF AZ IKERVÁRI BATTHYÁNY-KASTÉLYPARK 1850. ÉVI NÖVÉNYLISTÁJA BATTHYÁNY LAJOS IKERVÁRI URADALMÁNAK ÉS KASTÉLYKERTJÉNEK RÖVID TÖRTÉNETE A Fejér-kódex szerint Ikervárnál a Rába jobb- és bal partját egy-egy vár őrizte. (Innen az elnevezés). A folyót és környékét ellenőrző erődök Sárvár elővédjeként is szerepeltek. A környék Salamon király kedvenc vadászterülete is volt, aki 1073-ban itt töltötte a karácsonyt. A várat 1532-ben a törökök foglalták el, majd 1709-ben a császári seregek. Földesurai a Nádasdyak, a Draskovichok, végül a Batthyányak voltak.

1 Az uradalom Batthyány József Sándor 1811. április 7-én kelt végrendelete alapján került az akkor négy esztendős Batthyány Lajos tulajdonába. „Batthyány végrendeletében kikötötte, hogy halála után vagyonát egészen fia nagykorúvá válásáig Vas megye alispánja vagy árvaválasztmánya kezelje. Batthyány József Sándor alig egy évvel végakaratának írásba foglalását követően 1812. július 13.-n elhunyt, s felesége addig ügyeskedett míg - a végrendelet ellenére - az örökség feletti teljes rendelkezési jogot megszerezte."

2 Az ifjú Batthyánynak csak pereskedés után sikerült visszaszereznie birtoklásának jogát anyjától. A birtokkal együtt azonban hatalmas adósságokat is örökölt. 1831-ben látott neki birtokai rendbe tételéhez. AZ URADALOM AZ 1840-ES ÉVEKBEN „A Vas megye keleti részén, Sárvártól délre, a Rába és a Herpenyő folyásától szabdalt, közepes termékenységű területen elhelyezkedő ikervári uradalomhoz korszakunkban Ikervár mezővároson kívül három falu (Nyőgér, Rábakovácsi és Sótony), két allodiális puszta (Csomaháza és Péteifa), valamint egy, a szomstzédos meggy esi komposszezorátusban lévő birtokrész tartozott."* Az uradalomban szántóföldi termelés és rétgazdálkodás összesen 7765 1/8 holdon

4 folyt, melynek egy része az úrbéres parasztok kezén volt. A cukorrépa feldolgozását a Péterfán működő cukorgyár végezte. Főleg gabonaféléket és takarmánynövényeket termesztettek. Jelentős volt az állattenyésztés, elsősorban juh és szarvasmarha tenyésztése is. Az uradalmi erdők mind összesen 1710 22/32 holdon terültek el, pontos fafaj leltár nem ismert. Egy részén disznóés marhalegeltetés folyt, tömegesebb fakivágásokról nem történik említés.

5 Az uradalom igazgatása ekkor három gazdasági területre volt felosztva. Ezen belül az ikervári kastélypark kezelését, a melegházban nevelt növényekkel, a selyemhernyó tenyésztéssel egy kertész irányította.

6 Az uradalmi kerté 39