Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

1. szám - ADATTÁR - Tóth József: Az ikervári Batthyány-kastélypark 1850. évi növénylistája

szetben a több ezer egzóta növényen - citrom, narancs, banán, ananász - kívül jelentős volt a parkba kiültetett dendrológiai anyag is. „Selyemhernyó tenyésztésre szederfákkal csaknem 118 holdat ültettek be... Az uradalom ezirányú tevékenységét az Országos Iparegyesület 1846-ban nagy ezüstplakettjének adományozásával ismerte el. "

7 Lényeges volt az uradalom szőlészeti tevékenysége is. Gyümölcstermesztése ugyancsak figyelemre méltó volt. Az elkobzás idején, 1850-ben írt átadási-átvételi leltár kimutatása szerint ekkor „a nyőgéri és sótonyi boipincékben összesen 186 63/64 akó

8 bort őriztek, s a legidősebb évjárat az 1834-es volt... Az átadás-átvételi leltár 811 gyümölcsfát regisztrált, melyek között alma, őszi-, és sárgabarack-, körte-, szilva-, cseresznye-, meggy-, dió-, gesztenye-, mandula-, és naspolyafát írtak össze, hozzátéve azt is, hogy 9 nfégy]szögölnyi

9 területen folyt egres- és ribizlitermesztés."

10 A régi kastély alapépítményének és földszintjének egyes részeit felhasználva 1846-1947-ben Ybl Miklós és Pollach Mihály tervei alapján épült fel olasz reneszánsz stílusban a ma is látható épület. A ma miiemlék kastély „helyiségei valódi főúri ízléssel voltak berendezve. Számos muzeális értékű műtárgy volt benne található. Könyvtára egyike volt a leggazdagabb magánkönyvtáraknak, mintegy 6000 kötetet számlált. Rézkarc gyűjteménye kb. 660 db-ból állt:'

11 A kastélykert ,^A szimmetrikus felépítésű, szinte gúla alakú kastélyépülethez gondozott, a századfordulón kétszáznál több fajával az ország egyik leggazdagabb botanikus kertje tartozott. A parkon akkor még keresztülfolyt a Rába, ma már a csonkítások miatt nem. A folyó egy helyen szép kis tóvá szélesedett. A kertben számos műtárgy volt, melyből néhány (pl. az óriási váza) ma is látható. Ugyanígy láthatók még a park számos hatalmas faegyedei közül is szép példányok."

ia A szabadságharc után a kastélyt és birtokait 1850-ben a bécsi kamarilla elkobozta. 1859-ben a grófnő édesapja, gróf Zichy János visszavásárolta 400.000 forintért és 1861-ben Batthyány Elemér nevére íratta. A visszavásárlást követően azonban az uradalom már nem tudott megerősödni, ezért 1871-ben megkezdték a földek, így a külső parkterületek parcellázását is. 1916-ban a Batthyány család a kastélyt és parkját eladta a kincstárnak, melyet az Országos Hadigondozó Hivatal vett kezelésbe, és kezdetben katonák gyógykezelését végezték benne. 1933-ban a Jópásztor Háza szerzetéről elnevezett Mi Asszonyunk Kongregáció használta, menhely üzemeltetésére. Az intézetben szakosított ipari tanulókat képeztek. 1950-ben a rend feloszlatása után állami gondozottaknak adott helyet. Először lánynevelde, később túlkoros állami gondozottak intézete, majd fiúnevelő intézet.

13 Az elkobzással kapcsolatban 1850-ben felvett leltár alapján bizonyíthatóan a kertben az ország egyik leggazdagabb fás növénygyűjteménye volt található. A leltár 222 féle fás szárú növényt tartalmazott. Az üvegházban 100 körük termő citrom és narancs valamint 4000 db cserepes növény díszlett, melyből 120 db ananász volt. A gyümölcsösben több mint 800 változó fajú és fajtájú gyümölcsfa tennett. A park teljes területe 150 hektár lehetett. A külső parkrészekbe a cifra hídon lehetett átjutni, ahol dámvad, fácán és vadpulyka tenyésztés folyt.

1

* 40