Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

3. szám - ADATTÁR - Illés Péter: A szüreti felvonulások és az egyesületi élet kapcsolatai a 2. világháborúig Vas megyében

Feltűnő, hogy a vidéki társas élet mulatságai a szürethez egyáltalán nem kötődő, idegen szokáselemeket is szabadon magukba foglalhattak. Ilyenek voltak például 1928-ban Pankaszon és Ispánkon egyformán az önkéntes tűzoltó egylet által szervezett szüreti mulatságok, ahol úgynevezett „világpostát" és „konfetticsatát" is játszottak.

39 A neves néprajzkutató, Visky Károly 1922-ben a hazafias egyesületeket tömörítő Falu Szövetség lapjában, magában „A Falu"-ban fakadt ki az országban általánossá vált szokás miatt. írásában rosszallását fejezte ki az „őszi maskara, az októberi farsang" idején a magyar nyelvterület egészén divatos, osztrák divatlapokból ismert, „betyárruhák"-at utánzó, színes pántlikás díszmagyar, „díszparaszt" viselet ellen, mely „... nagy hódítást tett, Vas megyében csak úgy viselik, mint Brassóban. '"^

0 Helyette a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályán őrzött, a vidékek sajátos, etnográfiai hitelességgel dokumentált viseleteit kívánta elterjesztve látni. Hasonlóan szakmai elfogultságból Madarassy László az Ethnográíia oldalain közölt 1928-ban a magyar szüreti szokásokról egy történeti tényeket tisztázni kívánó dolgozatot a „falusi élet gondozói" számára.*

1 Utóbbiban a ma is ismert és az akkor általános szüreti játékokra, maszkos alakoskodásokra utaló adat természetesen kevés van, és azok is a századforduló körüli, a már utcai, karneválszerű felvonulásokra vonatkoznak. A társadalmi folyamatok és a Falu Szövetség agitálása azonban megállíthatatlan volt. 1929-ben a budapesti Nemzeti Ruhatár Jelmezüzeni hirdetésében már kifejezetten szüreti mulatságokra, aratóünnepélyekre, bandériumokra reklámozták a korhűnek szánt jelmezek készítését, tervezését, kölcsönzését. Itt érdemes megemlíteni a korabeli hazafias népszínmíívek műkedvelő előadásait is, melyek színpadi eszközökkel a nemzeti tudat ébrentartását, az idegen hatalmakkal szembeni ellenállást voltak hivatottak demonstrálni, gyakran társadalomkritikai éllel.

43 Vassurányban 1913-ban a helyi ifjúsági egyesület az iskola udvarán mutatta be a „Vereshajú" című népszínművet, a felhívásban külön kiemelve: „Felülfizetéseket köszönettel fogad és hírlapilag nyugtáz az egyesület. "

u Vagy éppen Dozmaton, 1920-ban a helyi tanító szervezett jótékonysági színielőadással egybekötött táncmulatságot, miután a befolyt összeget az 1. világháborús hadifoglyok hazaszállítására fordították.

45 Kifejezetten jótékonysági műkedvelő előadások megrendezésére alakult a sárvári Aranyifjúság Vigalmi Köre is, melyet 1919-ben a Tanácsköztársaság idején a himnusz éneklése miatt szintén betiltottak, majd a proletárdiktatúra elmúltával újjászerveztek.

40 Persze a kosztümös színielőadásokat rendező jó hírű egyletek egyben maguk a helyi jelmezes szüreti mulatságok, azaz a nyüvános terek színpadiassá alakító események szervezői is lehettek. Akárcsak a már említett kőszegi katoliktis legényegylet.

47 Az önkéntes társaságok szerteágazó kulturális tevékenységét mutatja a „A Falu"-ban a nagysimonyi evangélikus ifjúsági egyesület bemutatkozó írása is 1928-ból. A szövegben leírtak szerint az októberi „magyaros jelmezes felvonulás" mellett, a következő évi kőszegi dalosünnepélyre és a Húsvét másodnapjára tervezett műkedvelő előadásra egyaránt készültek, sőt egy rádiót is sikerült beszerezniük.

48 60