Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

3. szám - ADATTÁR - Illés Péter: A szüreti felvonulások és az egyesületi élet kapcsolatai a 2. világháborúig Vas megyében

'6. kép „Csikósok" és lovas levente. Nagygencs (ma: Gencsapáti), 1920. (Gencsapáti Művelődési Ház archívuma) A két világháború közötti időszak városi és falusi mulatságainak szervezésében a különféle ifjúsági, iparos egyesületek, illetve gazdakörök vagy éppen frontharcos szövetségeken túl különösen a már félévszázados múlttal rendelkező önkéntes tűzoltóegyletek és az újonnan alakított levente egyesületek bekapcsolódása, fokozott aktivitása volt a jellemző (3. kép). A mulatságok feltűnő megszaporodása nyílván Összefüggésben volt azzal a ténnyel, hogy ez az a korszak egyben, mely a magyar társadalom nagyfokú, de részben politikailag irányított és támogatott önszerveződését is mutatta egyben. A folyamat a 2. világháború előtt, 1932-ben érte el csúcspontját, amikor 14-.365 egyesületet tartottak nyílván.

49 A 2. világháborúhoz közeledve az egyesületi élet mozgásterét befolyásoló autoriter uralom erősödése és a jobboldali radikalizmus hatása jól érzékelhető az 1921-től megalakuló levente egyesületek működésében. A szervezetek eredetileg az iskolán kívül, a fiatalok testnevelésére alakultak, majd a 2. világháborúig az ifjúság militarizálását hajtották végre. A politikai hatalom nyomására fejlesztett egyesületek táncmulatságokat és műkedvelő előadások is szerveztek, dalárdákat és zenekarokat működtettek. 1926-ban a Leventeintézmény társelnöke, norwalli Kőnek Emil rendeletet adott ki a műkedvelő előadások és táncmulatságok rendezésére, melyek bevételét a szervezetek 61