Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

3. szám - ADATTÁR - Illés Péter: A szüreti felvonulások és az egyesületi élet kapcsolatai a 2. világháborúig Vas megyében

katja, az lesz ám a tréfa. -Azért ne kímélje senki azt a pár garast, sjó sokan gyüjjenek el, mert itt lesz nevetség. - Parádé nem lesz ám, nem kell ujj ruhát csinyátatni. -A ki be akar mennyi, csak 1 koronát fizet , a ki többet ádjó teszi. Kártyát válthatni Kováts bolbélyosnál és Németh aranyművesnél valamint a pénztárnál is. Cimre meghívók nem küldettek." A kőszegi katolikus legényegylet 1901-ben rendezett „előadása" a résztvevőket megbotránkoztató események miatt vált híressé. A városi szabó- és suszterlegények ugyanis nem tudták rendesen megülni lovaikat, az egyik jelmezes felvonuló kórházba került; egy másik lovasnak, miután leesett a paripájáról, nem volt bátorsága a lóra visszaülni. De még az esti táncmulatságot is csak kevesen látogatták. A lehangolóan sikerült rendezvényről beszámoló cikk ítélete szerint: fagyják a dicsőséget Mucsának, nem városba való dolog ez. "

29 1903-ban Szentgotthárdon, a Korona szállóban a „hazafias munkásságot" egyesítő iparos és kereskedők ifjúsági önképzőkörének aktivitása állt a szüreti felvonulás megrendezésének hátterében.

30 Jól jellemzi az egyletek működésének instabilitását, változékonyságát és a felvonulások esetlegességét, hogy kezdeti vezetőjük - jellemzően egy helyi főgimnáziumi tanár - miután Budapestre költözött a szervezet működöse évekig szünetelt.

31 A századfordulót övező évtizedekből a történeti Vas megye falvai közül először 1904ből, Kukmérról (ma: Kukmirn, Ausztria) jelent meg az a felhívás, amely a helyi intelligencia rendezésében zártkörű szüreti mulatságot hirdetett meg.

32 Önmagában egy lokális kisközösség egészének érdekét, jólétét szolgáló, vagy a szociális gondoskodásnak, önsegélyezésének teret adó egyéb lokális kezdeményezés is életre hívhatta a közkedvelt „szüreti hagyomány" és bál társadalmi intézményét. Például 1911-ben egy sajtófelhívás szerint Celldömölkön a városi japánkert felállítására és a városi szegényalap támogatására tartott szüreti mulatságot a helyi ifjúság a Korona vendéglőben.

33 Vagy az 1. világháború idején, 1917-ben, Pusztarádóc (ma: Rádóckölked) ifjúsága egy hadiözvegy és a hadirokkantak megsegítésére tette ugyanezt.

3

* A szüreti mulatságok a kölcsönös segítségnyújtásban teret kínáló társadalmi szerepét azonban más mulatságok, társasági események is betölthették, tulajdonképpen csupán ezek egy alternatívájáról volt szó. Ilyen rendezvényről maradt fenn beszámoló még 1892 augusztusából, mikor is Kemenesmihályfa szőlőhegyén a szüret előtt a helyi önkéntes tűzoltó egylet nyári táncmulatságot tartott. A résztvevő helyi nobilitások névsorát és támogatásukat szintén a sajtó ismertette.

35 Általánosságban kijelenthető, hogy a magyar nyelvterületen a filoxéravészt megelőző időkből ismert 19. századi szőlőhegyi szüreti mulatozásoktól, illetve az uradalmakban szüreti koszorúval felvonuló, az uraság ünnepélyes megköszöntését, karjának jelképes megkötözését magába foglaló munkaünnepektől

30 eltérően, ezek a szüreti mulatságok már nem elsősorban a gazdasági évet lezáró hálaünnepként nyerték el értelmüket. Sőt, nem is csupán egyszerűen a helyi fiatalok társas szórakozási, ismerkedési lehetőséget kell 57