Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

3. szám - ADATTÁR - Illés Péter: A szüreti felvonulások és az egyesületi élet kapcsolatai a 2. világháborúig Vas megyében

látni bennük. Ebben a kulturális logikában a széles körben elfogadott, társadalmilag és politikailag legitimált közösségi rendezvény, az azt bevezető karnevál szerű felvonulás mint szimbolikus térfoglalás aktusa, illetve a kulturális reprezentációt övező nyilvánosság, tulajdonképpen mind eszközt jelentett. Egyrészt a felvonulás nyílván alkalmat teremtett a kisközösségeken belüli kohézió megerősítéséhez, illetve a hazafias érzelmek kinyilvánítására, a nemzettudat megerősítésére. Másrészt a mulatság a közösségi célok erkölcsi és nem utolsó sorban anyagi támogatásának elnyeréséhez járultak hozzá. Tehát a helyi társadalom szintjén a rendezvények az értelmiségi háttérrel irányított, praktikus célok szerinti saját érdekek racionális kifejezését és védelmét is szolgálták, amit a széles körű publicitás legitimált. Ugyanakkor a mulatozást a városi polgárság és a falusi intelligencia belépővel tehette korlátozottan nyilvánossá. A bálok bevételképző funkciójával összefüggésben a szervezők a sajtóban már a teljes nyilvánosság előtt köszönték meg a résztvevők anyagi támogatását. Itt nemcsak a presztízs értékű „felülfizetők" névsorát közölték, de a végül befolyt összeget is.

37 A rendezők és a mulatózok között létrejövő reciprocitásban a megjelent helyi intelligencia, a szervezők céljainak támogatására felkínált adományok, egyáltalán a társasági eseményen való részvétel a helyi társadalmon belüli kezdeményező szerepvállalást, annak létjogosultságát, rangját erősítették. A hajnalig tartó táncmulatságot bevezető játékok során összegyűjtött pénzen túl, a belépőkből és a plusz felülfizetésekből befolyt összegeket az egyletek többnyire a saját céljaikra fordították. Tervezett felhasználásukat nem egyszer előre tudatták közönségükkel. A két világháború közötti időszak jelentős részére érvényes ponttérkép (1. ábra) azt mutatja, hogy Vas megyében a szüreti felvonulások koncentráltan a városok és azok környékén voltak jellemzőek. Mennyiségi sorrendben Szentgotthárd, Szombathely, Körmend, illetve Celldömölk és Kőszeg szűkebb vonzáskörzeteiről van szó. Vagyis azokban a térségekben, ahol a városias minták az egyleti élet kezdeményező aktivitására vélhetően a legintenzívebben hatottak. Mivel a forrásfeldolgozás kényszen'íen az adott időszakban megjelent megyei sajtótermék számaira szorítkozik, nem szabad elfelejteni, hogy az minden bizonnyal pontatlan és hiányos. A feltűnően tendenciózus kép kialakulásába vélhetően a helyi tudósítók teljesítménye is belejátszhat. Minden esetre a szüreti felvonulások korabeli népszerűségét jól jellemzi a következő kommentár 1925-ből: „Vasárnap a szüreti mulatságok ünnepe volt. Vasmegyének minden harmadik helyén magyar nihás lányok, csikósok, cigányok, kisbírók, öregbírók alakította vidám felvonulások igyekeztek közönséget gyűjteni a szüreti mulatságokra. És nem hiába. Mindenhol népes táncterem, lobogó jókedv várta, akinek volt kedve és pénze mulatni és legalább a táncoló helyekre felaggatott dús fürtökben gyönyörködni, ha már a szüret nem ütött ki túlságosan kedvezően." 58