Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

3. szám - ADATTÁR - Illés Péter: A szüreti felvonulások és az egyesületi élet kapcsolatai a 2. világháborúig Vas megyében

2. kép Szüreti felvonulók csoportja. Nagygencs (ma: Gencsapáti), 1929. (Gencsapáti Művelődési Ház archívuma) felhívta a figyelmet arra, hogy a szüreti szokások „mai", vagyis az 1970-es években élt formáikban a szüreti felvonuláshoz, menethez és a bálhoz vagy mulatsághoz kötődnek. Ugyanakkor felvetette, hogy a felvonulások elsősorban a szőlőmonokultúrás helyekre voltak jellemzőek, főként a mezővárosokra, ahol a 17-19. században céhes rendszerű társaságok - kapások, gazdapolgárok, iparosok - rendezték a szüreti ünnepségeket.

20 A korábbi időszakra vonatkozó adatok híján úgy tűnik, hogy a 19. század végétől Vas megyében elsősorban az egyesületi élet élénkülése hozta magával a hagyományteremtő szüreti felvonulásokkal megrendezett mulatságokat. Ezekben a korai összefüggésekben, a Németországban, majd Ausztriában és Magyarországon meghonosodó katolikus munkáskörök

21 példájára Szombathelyen is működő katolikus legényegylet aktivitása érdemel figyelmet. A sajtóbeszámolók alapján egy olyan kép rajzolódik ki, mely szerint a városi szokásként regisztrálható szüreti mulatságokhoz, az ünneplési gyakorlathoz maga a szüreti időszak tulajdonképpen csupán egyszerű apropót jelentett. Az esemény ténylegesen nem kötődött a helyi szőlőhegyekhez, illetve az akkor még működő szombathelyi hegyközség életéhez. Szombathelyen 1890ben a felvonulás látványos utcai attrakcióját követő táncos mulatozásokat már jó előre humorosan, népieskedő megfogalmazással, „göcseji irályban" 55