Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

3. szám - ADATTÁR - Illés Péter: A szüreti felvonulások és az egyesületi élet kapcsolatai a 2. világháborúig Vas megyében

szerkesztett plakátokon hirdették.

22 A felvonulást betetőző szórakozás színhelye Szombathelyen minden esetben valamelyik városi sörkeit - Auer, Varga, Jégverem - vagy éppen szálló - Hungária - volt. A falusi rendezvényeknek is a lehetőségekhez igazodva az egyébként nyilvános vendéglátóhelyek adtak helyszínt. A leírások alapján egy olyan kép rajzolódik ki, ami szerint a helyiség díszítése a szüreti hangulathoz igyekezett igazodni, vagyis inkább azt előidézni: ,Jíogy pedig a mulatság a »szüret« czímének némileg megfeleljen, a fákról, a bokrokról felkötözött szőlőfürtök csüngtek aZá."

23 - olvasható szintén 1890-ből. A bejáratot, az utakat színes világító lampionokkal, a kerthelyiséget és a környező fákat, bokrokat pedig szőlőfürtökkel díszítették. A rendezvények mindenkori elmaradhatatlan része volt a „lopás", mely játékban a díszítő kellékek is lényegi szerepet kaptak. A felvonulást követően, még a délutáni órákban, a helyiségben szerteszét csüngő szőlőfürtöket a résztvevőknek úgy kellett leszednie, hogy a játék során a „csősz" azt ne vegye észre. Akit elfogtak, annak fizetnie kellett és jelképesen „dutyi"-ba került. A játékot követően a még megmaradt gyümölcsökre a „kisbíró" által levezényelt „kótya-vetye" során lehetett licitálni. Miután a mulatság résztvevői megunták a játékokat, elkezdődhetett a táncos-dalos mulatozás.

24 A nagysikerű, közkedvelt mulatság ugyan 1898-ban Erzsébet királynő halálát követő országos gyász miatt elmaradt,

25 de a felvonulások meghonosodott hagyománya tovább élt Szombathelyen. A jelmezes szüreti mulatságokhoz való ragaszkodást mutatja, hogy 1919-ben a kommunista Tanácsköztársaság hónapjait követően újjáalakult katolikus legény egylet októberben már nem mulasztotta el azt újra megrendezni.

20 A századforduló körül a vasi megyeszékhelyen azonban nem csak ez a legényegylet rendezett szüreti felvonulásokat. Az országos tendenciáknak megfelelően mindig valamilyen korabeli társaság, kör vagy egyesület, tehát intézményesen szervezett közösségi kezdeményezés állt a „népszokások" hátterében. A sajtóban megjelentek szerint például a helyi iparoskör, a „szervezett munkások", a Szombathely és Vidéke Keresztény Szociális Egyesületén belül működő Közmunkások Szakosztálya tartott ilyen szervezett mulatozásokat.

27 Idővel már Vas megye más városainak szüreti mulatságairól is készültek rövid sajtóbeszámolók. 1900-ban Kőszegen az első jelmezes szüreti felvonulást és mulatságot a következő mondatokkal hirdették a városban és a helyi hírlapban: „Hallja kend! Alljon meg egy kicsit! Olvassa el, hogy mi van itt leírva, akkor látja meg, mi lészen október 7-dik napján ebbe a bálházba! Itt lesz nagy szüret, igen szip mulatság, még Ment Küszögön nem láttunk; ezt a küszögi ipartestület rendezi, (a mit nyer rajt, az a rokkant iparosoké lészen.) Lesz 4 órakor egy szip körmenet, hatökrös szekerekké vonúnak a bálházba, vüszik a szőlőt, meg a szip szüretülő lányokat, ellü megy e' sereg nyalka csikós lúháton: lesznek birok, csőszök, meg ki tuggya mi még! De még a muzsika is szól. - A szüreten lopnyi is lehet, szőllőt, gyümöcsöt is, de vigyázzon keé, hogy meg ne foggyák, mert a biró megbünteti ám; talán még be is csu56